Űrkutatás

Pisai ferdetorony méretű aszteroida vett irányt a Föld felé

Egy 64 méter hosszú kisbolygó közelíti meg bolygónkat.

2025.07.24 06:56ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

2025. július 28-án a Föld közelében halad el a 2025 OW nevű kisbolygó, amely méretében összevethető a híres Pisa-i ferdetoronnyal. A NASA számításai szerint az égitest körülbelül 393 000 mérföldes távolságban suhan majd el bolygónk mellett, vagyis kissé a Hold pályáján túl – amely átlagosan 239 000 mérföldre kering a Föld körül. A közelgő jelenség nemcsak asztronómiai szempontból figyelemre méltó, hanem ráirányítja a figyelmet a Föld-közeli objektumok (NEO-k) kutatásának jelentőségére és a megfigyelés technológiai hátterére is.

Az aszteroida mérete hozzávetőlegesen 64 méter (210 láb), ami egy 15 emeletes épület vagy egy nagyobb utasszállító repülőgép hosszának felel meg. Bár az objektum nem jelent valódi veszélyt bolygónkra – hiszen sem pályája, sem mérete nem teszi ezt indokolttá –, a tudósok szerint hasonló méretű égitestek belépése a légkörbe kisebb szerkezeti károkat vagy ablakbetöréseket okozhat lakott területek fölött. Ugyanakkor a 2025 OW-hoz hasonló kisbolygók a légkörbe lépve általában még azelőtt megsemmisülnek a súrlódás és az intenzív hőhatás következtében, mielőtt elérnék a felszínt.

A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) égisze alatt működő Center for Near-Earth Object Studies (CNEOS) földi teleszkópokat és radarberendezéseket – például a Goldstone Naprendszer-radart – alkalmaz a Föld közeli kisbolygók pontos pályaszámításához. Ezek az eszközök a kisbolygók pozícióját, sebességét és fényességét mérve állapítják meg azok mozgását, méretét és a lehetséges kockázatokat. A 2025 OW jelenleg körülbelül 47 000 mérföld per órás sebességgel halad, amely a Föld-közeli aszteroidák esetében átlagos értéknek tekinthető.

A jelenlegi megfigyelések részei egy szélesebb kutatási programnak, amely során a NASA ezen a héten öt kisbolygó mozgását is figyeli, amelyek közül a 2025 OW a legnagyobb és a Földhöz legközelebb elhaladó égitest. A hét másik három aszteroidája több mint egymillió mérföldre kerüli el bolygónkat, míg egy kisebb méretű objektum szombatra van prognosztizálva.

Habár a most megfigyelt kisbolygók nem hordoznak közvetlen veszélyt, a kutatók egyre nagyobb aggodalommal fordulnak a Nap vakító fénye miatt rejtve maradó égitestek felé. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a Vénusz pályája mentén haladó kisbolygók egy része – például a 2020 SB, a 524522 és a 2020 CL1 – potenciálisan veszélyes lehet, mivel a Nap közelsége miatt csak nehezen vagy egyáltalán nem észlelhetők földi távcsövekkel. Ezen objektumok egyes példányai 100–400 méteres átmérővel rendelkeznek, és pusztító erejük elegendő lenne akár teljes városrészek elpusztítására is, különösen, ha óceánba csapódva szökőárat idéznének elő.

A tudományos közösség számára mindez megerősíti annak szükségességét, hogy fejlesszék a földi és űrbéli megfigyelési rendszereket, továbbá nemzetközi együttműködéssel előmozdítsák az aszteroidaelhárítási technológiák kutatását. Míg a 2025 OW-hoz hasonló kisbolygók közelítése gyakran veszélytelen és inkább tudományos lehetőségként értelmezhető, a nem látható vagy későn észlelt égitestek reális kockázatot jelentenek, amelyre a tudománynak és a társadalomnak egyaránt készülnie kell.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.