Háború
Irán kitiltotta a NAÜ vezetőjét nukleáris létesítményeiből - a kamerák is lekerülnek
Fokozódó feszültség az ENSZ atomügynöksége és Teherán között - Irán izraeli információszivárgásra hivatkozva lép fel határozottan.
2025.06.29 10:11ma.huIrán szombaton bejelentette, hogy nem engedi többé Rafael Grossi-t, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatóját nukleáris létesítményei közelébe, és az ügynökség kameráit is leszerelik az érintett telephelyeken. A döntést azzal indokolták, hogy bizalmas információk kerültek Izrael birtokába az IAEA-n keresztül.
„Többé nem adunk engedélyt Grossi jelenlétére nukleáris helyszíneinken, és nem engedélyezzük kamerák telepítését sem, mivel láttuk, hogy az izraeli rezsim birtokában lévő dokumentumok érzékeny adatokat tartalmaztak a létesítményeinkről” – jelentette ki Hamid Reza Haji Babaei, az iráni parlament alelnöke szombaton.
A bejelentés közvetlenül azután történt, hogy Irán külügyminisztere, Abbas Araghchi az X platformon élesen bírálta az IAEA főigazgatóját, mondván, Grossi látogatási kérelmei olyan létesítményekre vonatkoztak, amelyeket Izrael és az Egyesült Államok nemrég bombázott, így ezek „nemcsak értelmetlenek, hanem akár rosszindulatú szándékra is utalhatnak”.
Az iráni parlament a héten megszavazta az IAEA-val való együttműködés felfüggesztését, amíg nem biztosított az ország nukleáris tevékenységeinek biztonsága és titkossága.
A feszültség azt követően éleződött ki, hogy Izrael június 13-án légicsapást mért több iráni létesítményre, egy nappal azután, hogy az IAEA Kormányzótanácsa elfogadott egy határozatot, amely szerint Irán nem tesz eleget nukleáris kötelezettségeinek – ezt Teherán politikai támadásként értékelte. Néhány nappal később maga Grossi ismerte el, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyver gyártására törekedne – holott ez a vád szolgáltatta az alapot az amerikai és izraeli lépésekhez.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is bírálta az IAEA-t: szerinte Grossi követelései nem tartalmaznak garanciákat arra nézve, hogy a megszerzett információk nem szivárognak ki harmadik félhez. Oroszország, amely az iráni atomalku egyik aláírója, egyre nyíltabban támogatja Teheránt az ügynökséggel szembeni vitájában.
Mielőtt az izraeli támadások megtörténtek, Irán a világ egyik legszigorúbban ellenőrzött nukleáris programját működtette, napi rendszerességgel engedélyezve az IAEA ellenőreit a telephelyein. Most azonban az iráni vezetés szerint ez a nyitottság biztonsági kockázatot jelentett, és nem maradhat fenn.
A döntés az együttműködés felfüggesztéséről komoly következményekkel járhat a nemzetközi diplomáciában, különösen az úgynevezett iráni atomalku (JCPOA) jövője szempontjából. Az IAEA és Teherán közötti kapcsolat még soha nem volt ilyen törékeny, és a kölcsönös bizalom hiánya akár újabb fegyverkezési válságot is elindíthat a Közel-Keleten.