Világvége

Feltámasztottak egy 46.000 éve jégbe fagyott fonalférget a tudósok

A nőstény mikroszkopikus férget, amelyet most Panagrolaimus kolymaensis néven ismerünk, hibernált állapotban találták, majd később laboratóriumi körülmények között szaporodni kezdett.

2023.07.29 18:08ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Sikersen felélesztettek a szibériai permafrosztból származó, 46 000 éves ősi fonalférgeket a tudósok. A felfedezés során az is kiderült, hogy a féreg egy nem ismert fonalféregfajhoz tartozik." Így a figyelemre méltó újjáélesztés a "wow"-faktoron túl gyakorlati célt is szolgál.

A tudósokat érdekli annak tanulmányozása, hogy ezek az élőlények hogyan kerülnek hibernált állapotba, hogy túléljék a szélsőséges körülményeket.Az e folyamat mögött álló molekuláris mechanizmusok megértése betekintést nyújthat abba, hogy az állatok hogyan alkalmazkodnak a változó környezethez a globális felmelegedés és az időjárás változásai közepette, ami segíthet a jelenlegi fajok megőrzésében.

Korábbi példák voltak már ősi organizmusok feltámasztására, de legfőképpen ezek mikroszkopikus élőlények voltak, ez a fonálféreg azonban új rekordot állít fel a hibernált állapot rekordjaként, mivel több tízezer évet élt túl ebben az állapotban.

A faj mintegy 40 méter mélyen a felszín alatt egy hörcsöglyukból származó fagyott talajba ágyazódva került elő, és a radiokarbonos kormeghatározás körülbelül 46 000 évre becsülte a korát. A kutatókat nemcsak a példány kora, hanem az a mechanizmus is izgatja, amely lehetővé teszi, hogy hibernált állapotba kerüljön.

Megállapították, hogy a fonálférgek a fagyás előtti, enyhén kiszárító körülményekkel történő előkondicionálása segít a jobb túlélésben. E folyamat során a férgek egy trehalóz nevű cukrot termelnek, amely megvédheti DNS-üket, sejtjeiket és fehérjéiket a lebomlástól.

A tudósok folytatják erőfeszítéseiket, hogy megértsék, milyen fehérjék vesznek részt ezen ősi fonálférgek kiszáradástűrésében. Emellett kíváncsiak arra is, hogy milyen lehetséges határai vannak annak, hogy egy organizmus mennyi ideig képes túlélni, mielőtt "feltámad", aminek jelentős következményei lehetnek az evolúcióra és a kihalás fogalmára nézve.

A jellemzően rövid, egy-két hónapos élettartamuk ellenére ezek a feltámasztott fonálférgek meglepő képességet mutattak arra, hogy évszázadokon vagy akár évezredeken át képesek meghosszabbítani létezésüket.

A tanulmány a PLOS Genetics című folyóiratban jelent meg.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.