Világvége

Annyi talajvizet szivattyúztunk ki, hogy a Föld forgása eltolódott

A talajvízkivonás miatti tömegeltolódás és az ebből következő tengerszint-emelkedés miatt a Föld forgási pólusa két évtized alatt közel egy métert vándorolt.

2023.06.22 07:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Azáltal, hogy az emberek vizet szivattyúztak ki a talajból és máshová szállították, olyan nagy mennyiségű víztömeget mozdítottak el, hogy a Föld csak 1993 és 2010 között közel 80 centimétert dőlt kelet felé - derül ki a Geophysical Research Letters című új tanulmányból, amely június 15-én jelent meg az AGU kutatásokkal foglalkozó folyóiratában.

Az éghajlati modellek alapján a tudósok korábban úgy becsülték, hogy az emberiség 2150 gigatonnányi talajvizet szivattyúzott ki, ami több mint 6 milliméteres tengerszint-emelkedésnek felel meg 1993 és 2010 között. Ennek a becslésnek az igazolása azonban nehéz.

Az egyik megközelítés a Föld forgási pólusa, az a pont, amely körül a bolygó forog. A pólusmozgás, vagyis a Föld nutációs mozgása nem más, mint amikor a Föld forgási pólusának helyzete változik a földkéreghez képest. A víz eloszlása a bolygón befolyásolja a tömeg eloszlását. Mint amikor egy pici súlyt teszünk egy pörettyűre, a Föld is kicsit másképp forog, ahogy a víz mozog.

"A Föld forgási pólusa valójában sokat változik" - mondta Ki-Weon Seo, a Szöuli Nemzeti Egyetem geofizikusa, a tanulmány vezetője. "Tanulmányunk azt mutatja, hogy az éghajlattal kapcsolatos okok közül valójában a talajvíz újraelosztása gyakorolja a legnagyobb hatást a forgáspólus elmozdulására."

A víznek a Föld forgását megváltoztató képességét 2016-ban fedezték fel, és eddig nem volt feltárva a talajvíz konkrét hozzájárulása ezekhez a forgásváltozásokhoz. Az új tanulmányban a kutatók modellezték a Föld forgási pólusának elmozdulásában megfigyelt változásokat és a víz mozgását - először csak a jégtakarókat és gleccsereket figyelembe véve, majd a talajvíz újraelosztásának különböző forgatókönyveivel kiegészítve.

A modell csak akkor egyezett meg a megfigyelt sarki elmozdulással, amikor a kutatók 2150 gigatonnányi talajvíz-újraelosztást vettek figyelembe. E nélkül a modell 78,5 centiméterrel, azaz évi 4,3 centiméterrel tért el.

"Nagyon örülök, hogy megtaláltam a forgási pólus eltolódásának megmagyarázhatatlan okát" - mondta Seo. "Másrészt, mint földi lakos és apa, aggódom és meglepődve látom, hogy a talajvíz szivattyúzása a tengerszint emelkedésének egy másik forrása."

A talajvíz elhelyezkedése megváltoztathatja a pólusok elmozdulását; amire a középső szélességi területekről származó víz újraelosztása van a nagyobb hatással. Bizonyítja ezt az is, hogy a vizsgált időszakban a legtöbb vizet Észak-Amerika nyugati részén és India északnyugati részén osztották újra, mindkettő a középső szélességeken található.

Az országoknak a talajvíz kimerülési ütemének lassítására tett kísérletei, különösen ezekben az érzékeny régiókban, elméletileg megváltoztathatják az eltolódás változását, de csak akkor, ha az ilyen természetvédelmi megközelítések évtizedekig fennmaradnak. Erre pedig nincs sok esély.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.