Világvége

Forróságkedvelő, olajevő baktériumok szivárognak a tengerfenékből

Egy genetikai elemzés szerint a tengerfenék alatt több ezer méter mélyen élő kőolajevő baktériumok szivárognak az óceánba, hogy aztán az áramlatok mentén sodródjanak....

2022.08.29 05:32ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tengerfenék alatt több ezer méter mélyen élő, forróságkedvelő, kőolajevő baktériumok szivárognak ki az óceánba. Ezután nyugalmi állapotban lebeghetnek, mielőtt más távoli olajtartalékokban újra életre kelnének.

Az összes mikroba 45 százaléka él a föld alatt, forró kőzetekben, szénhidrogéneken és más kémiai energián élősködve. Ez a "mélybioszféra" a Föld legnagyobb élőhelye, mégis keveset tudunk az ott élők ökológiájáról - mondja Casey Hubert, a kanadai Calgary Egyetem munkatársa. "Nem lehet rádiónyakörvet tenni egy mikrobára, és úgy követni, mint egy grizzly medvét" - mondja.

Hubert és kollégái akusztikus felmérések és genetikai elemzések kombinációjával próbálták jobban megérteni, hogyan közlekednek a mélybioszféra baktériumai.

A kutatók egy szonárral felszerelt autonóm tengeralattjáró segítségével azonosították a kontinentális talapzat Új-Skóciától délnyugatra fekvő szakaszát, ahol a repedésekből kőolaj szivárgott az óceánba. Ezután a Pacific Construction nevű kutatóhajójukról leeresztett cső segítségével 14 helyről vettek iszapmintát a tengerfenékről.

A hőkedvelő baktériumok - az úgynevezett termofilok - hideg hatására nyugalmi állapotban lévő spórákká válhatnak. A mintákban található termofil spórák azonosításához a kutatók a laboratóriumban 80 °C-ra melegítették azokat. "Ez a legtöbbet elpusztítja" - mondja Hubert. "De a spórák felébrednek, és elkezdenek egy jó kis bulit csapni." Egyes spórák több ezer, esetleg több millió évig is életképesek maradhatnak ellenséges környezetben.

A kutatók szekvenálták az újjáéledt baktériumok DNS-ének egyes részeit. A kőolajat tartalmazó mintákban lévő mikrobák típusai különböztek a kőolajat nem tartalmazó mintákban találtaktól. Ezután megnézték a világ minden tájáról származó fúrási mintákat, és megállapították, hogy a kőolajevő mikrobák ugyanolyan típusúak voltak, mint azok, amelyek több ezer méter mélyen a föld alatt, számos más mély kőolajkészletben bőségesen megtalálhatóak.

A felfedezés "nagyon szép bizonyíték" arra, hogy a baktériumok a föld mélyéről kerültek a tengerfenékre a kőolajszivárgásokon belül, ami évtizedekig vagy akár több száz évig is eltarthat - mondta Juan Höfer, a chilei Valparaíso Pápai Katolikus Egyetem munkatársa.

A baktériumok útja valószínűleg nem ér véget. Az óceáni áramlatok a szunnyadó baktériumokat a tengerfenéken máshová is elszállíthatják, és a legtöbbjük a közelben köt ki, de néhányuk több ezer kilométerre is eljuthat - mondja Hubert.

A tengerfenékre visszatérve a spórák az üledékbe temetkeznének, és évmilliók alatt egyre melegebb mélységekbe süllyednének. Ha olyan szerencsések lennének, hogy egy kőolajlelőhelyen landolnának, akkor a szunnyadó spórák újra életre kelhetnének - mondja Hubert. "Ezek a legkeményebb, legellenállóbb életformák, amelyeket ismerünk."

Rika Anderson, a minnesotai Carleton College munkatársa szerint ez a "mikrobiális szétszóródási hurok" magyarázatot adhat arra, hogy a több ezer kilométerre egymástól távol eső kőolajlelőhelyeken talált baktériumok miért osztoznak több génben, mint a közeli, különböző környezetben élő baktériumok. Amikor az egyik tartalékból szunnyadó baktériumok eljutottak egy másikba, kicserélhették génjeiket.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.