Tippek élőhalott invázió esetére
Hogyan éljünk túl egy zombi apokalipszist
Bár csak egyike a maja világvége lehetséges forgatókönyveinek, az utóbbi években igen felkapott téma lett az élőhalott agyevők támadása.
2012.12.10 15:11Konrád - ma.huTalán a sok számítógépes játék és mozifilm lehet az oka, de az emberek egyre gyakrabban beszélnek egy lehetséges zombi apokalipszisről. Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban már állami szinten is szerveznek zombi-támadás kivédéséről szóló gyakorlatokat. Az interneten is rengeteg útmutatóval lehet találkozni, amiben a "profik" adnak túlélési tippeket.
Az első és legnagyobb probléma, hogy igazán nem lehet tudni, milyenek is a zombik. Szinte minden film vagy játék más típusú élőhalottakat mutat be a nagyközönségnek. Bár emiatt nehéz felkészülni a védekezésre, azért van néhány dolog, ami a zombik többségére jellemző, illetve egyes óvintézkedések általánosnak tekinthetőek.
A legtöbb esetben a zombi olyan mozgó holttest, amiben csak a táplálkozási ösztön (szaftos emberi agy iránti vágy) vagy egyszerűen a gyilkolási kényszer van jelen. Mivel reanimált holttestről beszélünk, a szervek közül többnyire csak az agy - meglehetősen csökkentett üzemmódban - működik, esetleg a tüdő némi hörgés erejéig. Általánosságban elmondható, hogy a zombik nem különösen gyorsak, nem tudnak úszni, és nem használnak eszközöket. Többnyire átlagos emberi erővel rendelkeznek, viszont érzéketlenek a fájdalomra és kevés hatékony módja van az elpusztításuknak. Szerencsére a többi horrorteremtményre (vámpírok, vérfarkasok, APEH-ellenőrök) jellemző különleges képességeknek nem igazán vannak birtokában, de érdemes felkészülni a legrosszabbra.
A zombik szaporodásának leggyakoribb formája a harapás útján történő fertőzés. Durvább esetekben a cseppfertőzés is előfordul, ilyenkor a szépreményű zombi-ölőknek érdemes komoly óvintézkedéseket tenni a harc kezdete előtt. A zombi elpusztításának jól bevált módszere a sétáló halott agyának kiiktatása. Erős ütéssel vagy egy golyóval kell lobotómiát végrehajtani, esetleg egy éles karddal elválasztania a fejet a test többi részétől. A tűz is hatásos lehet, de pont a fájdalomérzet hiánya miatt, az égő zombi veszélyt jelenthet az emberekre és a vagyontárgyakra is. Szétszabdalni nem nagyon érdemes őket, a savval történő pusztításuk pedig meglehetősen körülményes. Szintén jellemző a zombikra, hogy a hangok és a fények vonzzák őket, valamint időnként bizonyos szagok is.
Nézzük, mire is lesz szükségünk, ha egy reggel arra ébredünk, hogy a szomszéd Mari néni éhes szemmel méreget minket az ablakon keresztül, miközben furcsa hangokat ad ki.
Fő a biztonság
Egy zombi járvány esetén a legfontosabb dolog, hogy találjunk magunknak egy biztonságos, jól védhető menedéket. Mivel a legtöbb esetben a saját otthonunk nem fog megfelelni a célnak, érdemes előre tervet készíteni az apokalipszis esetére, amiben külön kitérünk a szóba jöhető menedékekre. Az óvóhely mindenképpen legyen erős tégla vagy betonépítmény, kevés nyílászáróval és elegendő alapterülettel a túlélők és a felszerelés számára. Egy atombunker vagy egy bank széfje elsőre jó ötletnek tűnhet, de nem szabad olyan helyet választani, ahol könnyen csapdába eshetünk.
Érdemes több, jól védhető kijárattal rendelkező menedéket választani, ahonnan van lehetőségünk elmenekülni vagy fosztogató körútra indulni. Mert bizony a menedékhely után a legfontosabb dolog a túléléshez elengedhetetlen felszerelés beszerzése. Emiatt érdemes olyan helyet választani, ami ha nem is egy város közepén, de legalábbis lakott terület peremvidékén helyezkedik el. A város egyébként is kétarcú dolog. Egyrészt a nagyobb településeken szerezhető be legkönnyebben a szükséges felszerelés, ugyanakkor, mivel itt él a legtöbb ember, a zombik száma is nagyobb az urbánus területeken. Bárhogy is alakul a helyzet, egy idő után kénytelenek leszünk elhagyni a menedéket táplálék és felszerelés után kutatva.
Természetesen, mint minden ilyen helyzetben, annál jobbak a túlélési esélyeink, minél többen vagyunk, és minél többféle dologhoz értünk. Szétválni sosem jó ötlet, de ha elég sok túlélő gyűlik össze, akkor már lehet két csoportot alakítani; az egyik a menedékhelyen marad, a másik pedig nekiindul készletet beszerezni. Ehhez két dologra lesz feltétlenül szükség: rádióra - ami azért is jó, mert kommunikálhatunk más túlélőcsoportokkal - és a járműre.
A zombi apokalipszis járművének erősnek, és nagynak kell lennie, hogy a sok talált tárgy beleférjen, ugyanakkor minél kisebb fogyasztásúnak, mert egy idő után a nafta hiánycikk lesz. A filmekben látható posztapokaliptikus világ útjait járó autók, amikről minden irányba tüskék meredeznek, remekül néznek ki, de nem túl praktikusak a városban. A jómódú embereknek szerencséjük van, hiszen ma már lehetőség van kimondottan ilyen helyzetekre készült járművet venni, mint ahogy kellő vagyon birtokában építtethetünk zombi-biztos házat is magunknak. De akinek nincs pénze, az kénytelen lesz máshogy megoldani a túlélést. Ha van egy jó autószerelő a csapatban, akkor remek esélyekkel vághatunk neki a fosztogató-körutaknak. A páncélozott pénzszállító autók jó alapanyagot jelenthetnek, és természetesen a katonai terepjárók, illetőleg szállítójárművek is szóba jöhetnek. Ha nem sikerül egy nagyobb csapat túlélőt összeszedni, egy megerősített lakóautó egyszerre jelentheti a menedékhelyet és a megfelelő járművet is.
Zombi & Gabana
A személyes felszerelés összeállításakor elsődleges fontosságú a megfelelő ruházat, aminek kiválasztása során törekednünk kell arra, hogy egyfelől megfelelő védelmet nyújtson, másfelől kellően mozgékonyak maradjunk. Egy lovagi páncél kiváló védelmet nyújthat, hiszen nincs az a zombi, aki átrágná magát rajta, viszont nem leszünk túl agilisek és idővel az éhes élőhalottak is képesek lesznek kibontani a konzervdobozt.
Az erős bőrből készült ruházat, mint amilyet a motorosok viselnek, megfelelő kompromisszumot jelenthetnek, de érdemes utánanézni, hol szerezhetünk be olyan felszerelést, mint ami a rohamrendőröknek van. Lehetőleg testünk egyetlen pontja se maradjon védelem nélkül, és ha nem vagyunk 100 százalékig biztosak abban, hogy a levegőben nem terjed a fertőzés, akkor muszáj valamiféle maszkot is viselnünk.
Öljünk zombit
Még ha nem is tervezünk egyszemélyes zombi-irtó hadsereggé avanzsálni, elkerülhetetlen lesz a küzdelem az élőhalottakkal. Természetesen, a lőfegyverek az első számú eszközök, amivel egy zombi agyát könnyedén szét tudjuk loccsantani. Van azonban két tényező, amit figyelembe kell venni. Egyrészt hazánkban nem nagyon van lehetőség előre felszerelkezni puskákkal és pisztolyokkal, másrészt, mivel a zajok sok esetben vonzzák a zombikat, egy lövés olyan lehet nekik, mint az ebédre hívó csengő. Az íj, a nyílpuska vagy a vadász csúzli megfelelő alternatíva lehet, de ezekkel sokkal nehezebb kiiktatni az agyevőket, igaz nem csapnak zajt.
Előbb-utóbb kénytelenek leszünk közelharcba bonyolódni a minket elfogyasztani kívánó szomszédsággal, de ilyen esetben is fontos szem előtt tartani a megfelelő távolságot. Ne egy svájci bicska vagy orvosi szike legyen választott fegyverünk, mert akkor túl közel kell kerülnünk a célponthoz. Ugyanígy kerülendő a bokszer vagy a nuncsaku is. Ha csak kések állnak rendelkezésünkre, érdemes rákötözni őket hosszabb botok végére, így lándzsaként használva tudjuk homlokon döfni a ránk támadó zombikat.
Klasszikus zombi-ölő eszköz a baseball-ütő, amit a keresztbe átvert szögekkel lehet még hatékonyabb gyilkoló eszközzé változtatni. Igazából bármilyen sporteszköz, amiben szerepel az ütő szó, jó lehet, krikett, golf vagy akár a tenisz is. A lényeg, hogy ne legyen túl nehéz, de azért oda lehessen csapni vele, amikor kell. A szamuráj kard vagy a bozótvágó is népszerű a zombi vadászok körében, de gyakorlatilag bármilyen egykezes karddal rendet lehet vágni a járkáló halottak körében.
Ha a Hadtörténeti Múzeum környékén szállásoljuk be magunkat, az ott kiállított buzogányok kiváló fantasy-horror fegyverek. Általános szerszámok között is akadnak megfelelő fegyverek. Egy nagyobb kalapács, egy ásó, vagy egy csákány elsőrangú zombi-koponyalékelő. A tűzoltóbalta, a feszítővas vagy egy nagy láncfűrész is bármikor jól jöhet, ha megrohan minket az éhes falka.
A második világháború óta az alacsony büdzséjű fegyveres alakulatok egyik legkedveltebb eszköze a Molotov-koktél. Viszonylag egyszerűen összeállítható és remekül lehet vele zombi grillpartit rendezni. Zárt térben vagy faépületek közelében viszont nem szabad használni, mert idő kell, amíg az élőhalott ropogósra sül, és addig képes lehet lángba borítani a környéket.
Quo Vadis?
A zombi filmek többnyire az elsődleges túlélésről szólnak, ritkán esik szó a jövőről. Ha az emberiség nagy része hirtelen tudattalan élőhalottá változik, a meglévő élelmiszerkészletek csak egy ideig lesznek képesek segíteni a túlélőket. Idővel kénytelenek leszünk magunknak megtermelni az ennivalót, amire egy város közepén nem nagyon lesz esélyünk. Eleve érdemes úgy tervezni, hogy idővel olyan helyen rendezkedjünk be, ahol újrakezdhetjük az emberi civilizáció felépítését, lehetőség szerint az élőhalottaktól nem háborgatva. Egy sziget kiváló lehet erre a célra, hiszen mint már említettük, a zombikra nem jellemző, hogy delfineket megszégyenítő kecsességgel úsznának.
De amíg a városban lévő, vagy ahhoz közeli menedékhelyünkön élünk, oda kell figyelni a fertőzésre. Az általunk lemészárolt élőhalottak vagy azok az emberek, akik bár elhunytak, mégsem váltak zombivá, idővel komoly járványokat indíthatnak útjukra. Legyen bármennyire is veszélyes vagy gyomorforgató munka, de bizony a holttestektől meg kell szabadulni annak érdekében, hogy ne valami "hagyományos" kórság pusztítsa el az összes túlélőt.
Igazán akkor van esély egy szebb jövőre, ha a túlélők között akadnak olyan orvosok, akik képesek lehetnek megállapítani, honnan ered a zombi-járvány, milyen megelőzésre van lehetőség, illetve lehetséges e visszaváltoztatnia folyamatot.
A legnagyobb dilemma
Természetesen, a holtak ébredése önmagában is elég megrázó élmény, de a túlélés szempontjából rengeteg morális kérdés vetődik fel. Embert ölni nem könnyű feladat, és mivel előfordulhat, hogy a zombik nem rothadó holttestek, hanem szinte teljesen normálisnak tűnnek, nem lesz könnyű rávennie magát az embernek, hogy golyót eresszen a fejükbe. Még rosszabb az eset, ha a túlélők közül valakit megharap egy zombi. Lehet, hogy nem azonnal alakul át, de nem szabad elfelejteni - folyamatosan ismételgetni kell magunkban -, hogy akit megharaptak, az már nem ember, hanem potenciális gyilkosunk. Remélhetőleg soha senkinek sem kell szembenéznie azzal a helyzettel, hogy egy szeretett személyt kell megölnie a túlélés érdekében, de sosem szabad elfelejteni, hogy minden esetben a csoport biztonsága és túlélése a legfontosabb.
Kapcsolódó írások:
- Zombiriadót fújtak Amerikában
- Zombivá változtatta Maine lakóit egy Jamaicából eredő vírus
- Újabb kannibáltámadás, de most nem a fürdősótól
- Nincs "Zombi Apokalipszis"!
- Árnyékra vetődtek: színészt fogtak a véres zombi helyett
- Együnk, mint a tehén - 5 trükk a zombimentesítéshez!
- Zombiférgek éltek hárommillió éve a Földközi-tengerben