Egy hét alatt 7 forinttal lett erősebb az euró
272,5-ön jegyezték az eurót- Nem gyengült tovább a forint
Ahogy az 1.40-es szint megfogta az euró/dollárt, a forintot is megállította a 272.50-es szint és ennél nem gyengült tovább a hazai deviza ez euróval szemben tegnap.
2010.01.22 12:54ma.huMégis egy hét alatt csaknem 7 forintot gyengült a forint az euróval és csaknem 10 forintot a dollárral szemben, a zöld-hasúhoz képest 193 fölé pattantak fel a jegyzések. Mostanra átmenetileg megnyugodott a piac és 271 és 191.50 környékén stabilizálódtak rendre az árfolyamok, de szinte biztosak lehetünk, hogy nem fogunk sokáig itt egy helyben állni. A régiós tőzsdék két napja mutatnak 1 százalék feletti esést és a zloty és a korona is komolyabb eladói nyomás alá került.
A piacok most Obama terveit értékelik (lásd lentebb) és a nemzetközi részvénypiacok és az euró/dolláron keresztül a forintot is nagymértékben fogja ezen tényező befolyásolni. Amennyiben a befektetők bepánikolnak és új erőre kap a dollár rally akkor 275 lesz az irány, de ha mégis megnyugodnának a kedélyek, akkor 270 környékén stabilizálódhat az euró/forint kurzus. A hétfői 25 bázispontos MNB kamatcsökkentés viszont véleményünk szerint továbbra sincs veszélyben.
A tegnapi 12 hónapos (D101215) diszkont-kincstárjegy aukción az értékesítésre meghirdetett 50 milliárd forintnyi mennyiségre 84.94 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett, a kibocsátó az eredetileg meghirdetett mennyiséget fogadta el. A lefedettség 1.7-szeres, az aukciós átlaghozam 5.81 százalékos lett. Az aukciós átlaghozam 9 bázisponttal alacsonyabb a legutóbbi kibocsátás átlaghozamánál és 8 bázisponttal magasabb az előző napi 12 hónapos referenciahozamnál. A tegnapi aukción az elfogadott ajánlatok hozama 5.68 és 5.95 százalék között szóródott.
A Goldman Sachs a várakozásoknál csaknem 60 százalékkal jobb negyedik negyedéves eredményt jelentett, eddig a legpozitívabbat az amerikai nagybankok közül. Az egy részvényre jutó profitja 5.2 dollár helyett, 8.2 dollár lett, amihez az is hozzájárult, hogy míg más bankok még mindig kiugró bónuszfizetései helyett a Goldman 500 millió dollárt jótékony célra fordított az elmúlt három hónap során.
Viszont a friss amerikai munkanélküli segélykérelmek száma váratlanul megugrott a legutóbbi mérések szerint és 444 ezer helyett, 480 ezerre nőtt az adat a legutóbbi mérések szerint. Igaz, a folyamatos munkanélküli segélykérelmek száma a várakozásoknak megfelelően alakult és nem mutatott növekedést, de ne feledjük el, hogy ebből a második kategóriából egy idő után automatikusan kiesnek az emberek anélkül, hogy munkát találtak volna (a tartós munkanélküliek). Tehát a folyamatos munkanélküli segélykérelmek csökkenése még nem feltétlen jelenti azt, hogy megindultak a felvételek.

Ami még szintén negatívan befolyásolta a hangulatot csütörtökön az Obama arra vonatkozólag bejelentett terve volt, hogy megreformálja csaknem az egész pénzügyi rendszert. Szándéka szerint szigorú feltétek és mennyiségi korlátok közé szorítaná a bankok, pénzintézetek saját számlás kereskedését és részesedésszerzésüket hedge foundokban. Saját és tanácsadói gárdájának vélekedése szerint ezen tevékenységek, amik adott esetben természetesen rendkívül jövedelmezőek is lehetnek, járultak hozzá a 2008-as pénzügyi összeomláshoz. Ennek során a bank likvid tőkeállományával önálló szereplőként megy ki a tőkepiacokra és forgatja meg a pénzét. A kockázatok abban rejlenek, hogy ezen bankok a fejlett pénzügyi rendszerben olyan meghatározó szerepet töltenek be, hogy nem biztos, hogy megengedhető ekkora rizikó.
A 2009-es év során az amerikai nagybankok eredményének nagy részét szintén ez hozta és nem a hagyományos hitelbetéti, számlaforgalmi jövedelmek. A maximális bankméretet is meghatározná a javaslattervezet, hogy ne lehessen azt mondani: "túl nagy hogy csődbe menjen". Természetesen ahhoz, hogy ebből törvény legyen Kongresszusi jóváhagyás kell, mindenesetre a bankpapírok 4-6 százalékos esést mutattak tegnap a Wall-Streeten - többek között a jobbat jelentő Goldman Sachs is - hiszen így komoly jövedelemforrástól esnének el. A nyugat-európai tőzsdék, így csütörtökön ismét 1-1.5 százalékkal lentebb fejezték be a kereskedést, igaz a nap elején még nulla körüli teljesítményt mutattak, de látható, hogy ismét sok váratlan esemény történt.
A tengerentúli részvényindexek szintén sorozatban másodjára 1.5-2 százalékot estek. Az ázsiai piacok folytatták nagyrészt a hét egészében jellemző lejtmenetüket péntek reggel és 0.5-2.6 százalékos lejtmenetet mutattak, míg a nyugat-európai tőzsdék jelenleg 0.3-0.6 százalékos mínuszban járnak. A hét utolsó napján még mindig az Obama tervek bírnak a legerősebb gravitációs erővel a részvényekre, hiszen tudva levő, hogy a hitelezés még nem indult újra annyira, hogy abból a bankok megéljenek. Valamint, ha a bankok nem kereskedhetnek jegybanki ingyen pénzből, akkor ki fogja felhajtani a részvényárfolyamokat, akkor még eszközár lufi sem lesz.
Az intézkedéstervezetnek természetesen politikai vonatkozása is van, hiszen a bankokat megfenyegetni, megsarcolni rendkívül népszerű lépés. A decemberi brit kiskereskedelmi forgalom rosszabb, míg a novemberi Eurózóna új ipari megrendelések jobb lettek a várakozásoknál, így a két adat piacbefolyásoló eredője nagyjából nullvektor. A nap későbbi részében már nem lát napvilágot komolyabb makroadat, a McDonald’s, a Merck és a GE gyorsjelentése lesz még figyelemre méltó.
Az euró/dollár 1.4030-nál fogott padlót tegnap és az amerikai bankok eredményességére nem túl kedvező Obama tervek miatt gyengült a dollár a közös devizához képest és mostanra 1.4160 környékén járnak a jegyzések. Természetesen némi profitrealizálás is belejátszott a mérsékelt felpattanásba, a több mint 500 pontos esés után.
Tehát annak ellenére, hogy nőtt a kockázatkerülés és a VIX index 22 fölé ugrott föl a dollár mégis gyengült. A másik safe-heaven deviza, a jen viszont megint belehúzott és 90.40-nél jár a dollárral és 128 alatt az euróval szemben.