Devizakárosultak

Ezeket az iratokat vigyék magukkal a devizahitelesek a jogi konzultációra

Részletes útmutatót tett közzé dr. Marczingós László arról, milyen dokumentumokat érdemes összegyűjteniük a devizahiteleseknek, mielőtt személyes jogi konzultációra mennek a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségéhez.

2026.10.06 12:25ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Nem elegendő pusztán azzal érkezni egy jogi konzultációra, hogy valakinek devizahitele volt és problémája van a bankkal – erre hívta fel a figyelmet dr. Marczingós László, a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének tiszteletbeli elnöke.

Marczingós szerint a személyes konzultáció csak akkor lehet hatékony, ha az érintettek előzetesen összegyűjtik a történetük legfontosabb adatait és a rendelkezésükre álló dokumentumokat. Legalább arra emlékezniük kell, hogy mikor, hol és milyen célból vettek fel kölcsönt, illetve mi történt később a szerződéssel.

A legfontosabb dokumentumok közé tartozik maga a kölcsön- vagy lízingszerződés, valamint a hozzá kapcsolódó zálogjogi és kezesi szerződés. Ha az ügyletet közjegyzői okiratba foglalták, arra is szükség lehet.

Végrehajtás esetén különösen fontosak a végrehajtási iratok. Marczingós szerint meg kell keresni többek között a végrehajtási záradékot és a végrehajtó által küldött, a tartozás haladéktalan megfizetésére felszólító dokumentumot. Az ezeken szereplő ügyszám nélkülözhetetlen lehet a későbbi jogi lépésekhez.

A ténylegesen folyósított összeg igazolását is érdemes előkeresni. Ez azért fontos, mert a szerződésben feltüntetett devizaösszeg és az adós által ténylegesen megkapott forintösszeg nem feltétlenül azonos. A folyósítást bankszámlakivonat vagy a hitelező erről szóló értesítése igazolhatja.

Külön figyelmet igényelnek azok az esetek, amikor egy korábbi devizaalapú hitelt egy újabb kölcsönből váltottak ki. Marczingós szerint ilyenkor a korábbi ügylet iratait is fel kell tárni, mert a két szerződés és az azok alapján teljesített kifizetések egymással összefügghetnek.

Ugyancsak össze kell gyűjteni annak bizonyítékait, hogy az adós összesen mennyit fizetett vissza a banknak, illetve később esetleg egy követeléskezelőnek. A BKFSZ ezekből az adatokból tudja áttekinteni a kapott és a megfizetett összegek viszonyát.

Ha a bank a követelést faktorcégre vagy más személyre engedményezte, az erről szóló értesítésre is szükség van. Folyamatban lévő végrehajtásnál a jogutódlást megállapító bírósági vagy közjegyzői végzés is fontos dokumentum lehet.

Haláleset esetén a hagyatékátadó végzést is elő kell keresni, hiszen ebből állapítható meg, ki lett az elhunyt jogutódja.

Marczingós arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor sem feltétlenül reménytelen az iratok összegyűjtése, ha az adósnál már nincsenek meg a 15–20 évvel ezelőtti dokumentumok. A bankok archiválják az iratokat, de szerinte más forrásból is beszerezhetők lehetnek egyes dokumentumok.

Jelzáloghitel esetén például a földhivatali iratok között is lehetnek olyan szerződések vagy adatok, amelyek alapján az ügylet azonosítható. Végrehajtási ügyben a közjegyzőtől, a bíróságtól és a végrehajtótól is kérhetők az eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok. Követelés engedményezése esetén pedig a faktorcégnél is lehetnek az eredeti követelést alátámasztó iratok.

A BKFSZ célja az összegyűjtött dokumentumok alapján annak meghatározása, hogy az adott fogyasztó milyen jogi helyzetben van, milyen igényt érvényesíthet, és kivel szemben érdemes eljárnia.

Marczingós ugyanakkor egyértelművé tette: az egyesület segítsége nem helyettesíti az érintett saját közreműködését. A fogyasztónak magának is fel kell tárnia saját hitelének történetét és össze kell gyűjtenie az ehhez szükséges iratokat, hogy a személyes konzultáción már érdemi jogi kérdésekkel lehessen foglalkozni.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.