Bűncselekmény

108 BTR félmilliárdért: feljelentés lett a Szerbiának eladott harcjárművekből

Feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette korábbi Honvédelmi Minisztérium egyik ügyében: az újonnan feltárt adatok szerint 108 BTR páncélozott szállító harcjármű került Szerbiába mintegy félmilliárd forintért.

2026.10.03 18:45ma.hu

Újabb részletek derültek ki a Magyar Honvédség leselejtezett BTR–80-asainak Szerbiába történő értékesítéséről. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter feljelentést tett, miután a tárcánál feltárt dokumentumok szerint összesen 108 jármű került a szerb félhez, mintegy 500 millió forintért. Ez átlagosan körülbelül 4,6 millió forintos árat jelentett járművenként.

A miniszter közlése szerint a korábbi honvédelmi vezetés a járművek értékét egy olyan céggel becsültette fel, amely korábban ingatlanok értékbecslésével foglalkozott.

Az ügylet ráadásul nem közvetlenül a Honvédelmi Minisztérium és Szerbia között zajlott. Ruszin-Szendi beszámolója szerint a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette tárca az értékbecslésnél magasabb áron először a saját vállalatának értékesítette a BTR-eket, majd ez a cég még magasabb áron adta tovább azokat Szerbiának.

„Száznyolc BTR csak félmilliárd forintot ér?” – tette fel a kérdést Ruszin-Szendi, aki szerint annak megállapítása már a nyomozó hatóságok feladata, hogy történt-e visszaélés az ügyben.

A történet jóval korábban kezdődött. Magyarország az 1990-es évek második felében, az orosz államadósság rendezésének részeként jutott több száz BTR–80-as páncélozott szállító harcjárműhöz. A járműpark egy része az évek során használhatatlanná vált, más darabokat felújítottak.

A magyar haderő modernizációjával a BTR-ek szerepét fokozatosan a Rheinmetall korszerű Lynx, magyar nevén Hiúz gyalogsági harcjárművei veszik át. A Magyar Honvédség számára 218 Lynx beszerzéséről született megállapodás.

A BTR-ek szerbiai értékesítése körül már korábban is komoly kérdések merültek fel. A magyar kormány 2024 elején 26 BTR–80A eladásáról számolt be, miközben a szerb sajtó 66 járműről írt. Hadházy Ákos ezért közérdekűadat-igényléssel próbálta kideríteni, pontosan mi történt.

A Honvédelmi Minisztérium először arra hivatkozott, hogy nem maga a tárca adta át a járműveket, hanem valamelyik cége. Hadházy végül bírósághoz fordult, a bíróság pedig nem fogadta el ezt az érvelést, és kötelezte a minisztériumot az adatok kiadására.

Az akkor kiadott dokumentumokból az derült ki, hogy nem 26, hanem 66, „honvédelmi célra feleslegesnek” minősített BTR–80 és BTR–80A került Szerbiába. A járművek változó műszaki állapotúak, de többségében felszereltek voltak, az értékesítésükért összesen 935 ezer eurót fizettek.

Hadházy ezt akkor „ócskavas árnak” nevezte, és azt állította, hogy az általa talált dokumentumok alapján legalább tizenötször ekkora összeget kellett volna kérni a járművekért. Ez azonban Hadházy becslése volt, nem hivatalosan megállapított piaci érték.

A most feltárt adatok már 108 BTR-ről és mintegy félmilliárd forintos teljes összegről szólnak. Ruszin-Szendi ezért feljelentést tett, de egyelőre nincs olyan hatósági megállapítás, amely szerint az értékesítés során bűncselekmény történt volna. Ennek tisztázása a most induló büntetőeljárás feladata lehet.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.