Háború

Trump elutasította Magyarország kérését az orosz olajszankciók alóli mentességről

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a washingtoni látogatása előtt közölte, hogy hazánk energiabiztonsága miatt kér felmentést az amerikai szankciók alól, ám Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette: különleges bánásmódra nem számíthat Budapest. A döntés újabb külpolitikai kihívást jelent Magyarország számára az európai energiapolitikai átrendeződés közepette.

2025.11.01 08:40ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Washington nem fog mentességet adni Magyarországnak az Oroszország ellen elrendelt energiaszankciók alól – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök újságírók kérdésére válaszolva. A bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy Orbán Viktor a Kossuth Rádióban arról beszélt: célja meggyőzni az amerikai adminisztrációt, hogy hazánk a földrajzi adottságai és energiaszerkezete miatt kivételt kapjon a Rosznyefty és a Lukoil elleni intézkedések alól. A két orosz olajipari óriás a közép-európai ellátás meghatározó szereplője, és szankcionálásuk érzékeny következményekkel járhat a régió energiabiztonságára.

A magyar kormányfő szerint Magyarország, amely tengerrel nem rendelkezik, továbbra is nagymértékben függ az orosz nyersolajtól, alternatív források pedig rövid távon nem biztosíthatók megfelelő mennyiségben és versenyképes áron. Orbán figyelmeztetett: az orosz energiahordozók gyors feladása súlyos gazdasági visszaesést eredményezhetne, ezért a diplomáciai tárgyalások során a magyar fél az ország sajátos helyzetének elismertetésére törekszik.

Trump ugyan barátjának nevezte Orbánt, de kijelentette, hogy a kérésre nem adtak engedélyt. Az amerikai elnök azért nyitva hagyta a lehetőséget további egyeztetésekre, mégis egyértelmű jelzést küldött: Washington következetesen tartja magát az energiaszankciókhoz, amelyeket az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos álláspontja indokol.

Orbán november 7-én nagy volumenű kormányzati delegációval utazik Washingtonba, ahol gazdasági és biztonságpolitikai együttműködési csomagot kíván véglegesíteni. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy minden megállapodás feltétele az orosz energiahordozókhoz való hozzáférés biztosítása. Az energiafüggőség kérdése régóta meghatározó eleme Magyarország külpolitikájának, miközben az Európai Unió 2028-ig fokozatosan csökkentené és végül megszüntetné az orosz olaj- és gázimportot.

A moszkvai reakciók visszafogottak voltak: Vlagyimir Putyin orosz elnök „barátságtalannak” nevezte az amerikai szankciókat, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy azok nem okoznak komoly gazdasági károkat. Az orosz vezetés elsősorban geopolitikai üzenetként értékeli az intézkedéseket, amelyek célja Oroszország elszigetelése az energiapolitikai térben.

A mostani fejlemény arra utal, hogy Magyarország számára egyre szűkül a mozgástér az energiaellátás diverzifikálása nélkül. A washingtoni tárgyalások kimenetele kulcsfontosságú lehet a következő évek magyar energiastratégiája szempontjából, miközben az ország egyszerre próbál egyensúlyozni a transzatlanti kapcsolatok és az orosz energiaszállítások fenntartása között. A diplomáciai manőverezés kimenetelét nemcsak Budapest és Washington, hanem az európai szövetségek és a globális energiapiac szereplői is figyelemmel kísérik.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.