Lakáspiac
Fokozódhat idén a 2017-es ingatlanpiaci lendület
A január ugyan nem tartozik az ingatlanpiac erős hónapjai közé, idén mégis közel 11 ezer lakás cserélt gazdát - ezzel 4,5%-kal meghaladva a tavalyi év azonos időszakát.
2018.02.05 18:00ma.huAz évfennmaradó részében jelentősebb forgalom várható, a tapasztalatok szerint a márciusi tranzakciószám mintegy 20-30%-kal túlmutat a januárin.
Mi folyik az ingatlanpiacon?
A hazai ingatlanpiac immár ötödik éve töretlenül bővül. Az árak és a forgalom után 2016-ban az új lakások kerültek a főszerepbe: a kiadott építkezési engedélyek száma 2015-ről 2016-ra több mint kétszeresére emelkedett. Az átadások tavaly indultak meg igazán, ezzel párhuzamosan továbbra is nőtt a kiadott építési engedélyek száma.
Az ezzel kapcsolatos kép nagymértékű területi eltéréseket mutat. A projektek elsősorban a fővárosban, illetve a nagyobb vidéki központokban összpontosulnak. A vásárlók körében annyira népszerűek az új ingatlanok, hogy nagyon sok már a tervezőasztal mellől gazdára talált – akár két évvel ezelőtt.
Az új lakás szegmens fellendülésének hátterében egyértelműen a 2016. elején bevezetett lakáspolitikai intézkedések állnak, vagyis a CSOK és a kedvezményes áfakulcs. Nem csak a magáncélból vásárolnak szívesen lakást: a magas hozamok miatt a továbbra is népszerű befektetési forma. A keresleti oldalt összességében a hitelkörnyezet, illetve a fix kamatozású lakáshitelek támogatják.
Becsapós az árváltozás
Az igazi árboom évének ugyan 2015-öt tartják, de a drágulás 2017-ben sem állt meg. Országos viszonylatban 13%-kal kúsztak fel az átlagárak, amitől a vidéki nagyvárosok többsége pozitív vagy negatív irányban eltért. Sopronban, Debrecenben, Nyíregyházán, illetve Pécsen éves szinten 6-9%-kal emelkedtek az ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti árai, Kecskeméten, a fővárosban, Szegeden és Székesfehérváron pedig az országos szinthez közelített a változás mértéke. Igazán kiemelkedő értékek a tatabányai, valamint a miskolci piacon mutatkoztak, ahol 2017-ben 25-28%-os volt a bővülés - ez elsősorban annak köszönhető, hogy ide később ért el a hullám.
Az év végén tapasztalható átlagárak teljesen más sorrendet állítanak fel az árváltozásokhoz képest. A családi házak szegmensében egyértelműen Budapest és Sopron vezet, jelentősen meghaladva a 300 ezer Ft/m2-es átlagárat.
Ehhez képest a közepes árszínvonalat képviselő városok négyzetméterárai – Székesfehérvár, Debrecen, Kecskemét –20-25%-kal alacsonyabbak. Tatabányán és Szolnokon a 200 ezer Ft/m2 átlagot sem érik el, Miskolcon pedig a 160 ezer forintos négyzetméterár számít az átlagnak – a jelentős áremelkedés ellenére.
A lakásszegmensben némileg eltérő sorrend érvényesül. A listát ebben az esetben is a Budapesten eladó lakások vezetik, a téglaépítésűek súrolják a 630 ezer Ft/m2, a panelek pedig meghaladják a 400 ezer Ft/m2 átlagárat.
A fővároshoz képest 20-33%-kal alacsonyabb soproni ingatlanárak kedvezőnek látszanak, de vidéki viszonylatban kiemelkednek. A téglalakásoknál a közepes árszínvonalat350 ezer Ft/m2 jelenti – erre lehet számítani többek között Kecskeméten, Debrecenben és Szegeden –, a panelépítésűeknél pedig 200-250 ezer Ft/m2-re számíthatnak az érdeklődők.
Ez várható idén
A várakozások szerint az emelkedés idén sem áll meg, de a szakértők úgy gondolják, a területek közötti árolló mérséklődhet. Az új lakások gőzerővel épülnek, az építési engedélyek számában viszont mérséklődés mutatkozhat. Ennek oka, hogy az 5%-os áfa csak 2019 végéig érvényes, ezért a kivitelezők a 27% visszatérése előtt igyekeznek befejezni – és eladni – a projekteket.
Forrás: Ingatlannet.hu