Döntés a pénztártörvényről

Ahol lehet, rendeletekkel szabályozna a kisebbségi kormány

Azt vizsgálja a kancellária és az igazságügyi tárca, hogy melyik terület szabályozható kormányrendelettel, s melyik az, amelyikhez feltétlenül parlamenti döntés kell - tudta meg a Világgazdaság.

2008.05.07 09:35Világgazdaság
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Információk szerint egy mai, a miniszterelnöknél tartandó megbeszélésen már döntés is születik arról, hogy a pénztártörvény hatályon kívül helyezését követően az egészségügyben mi oldható meg rendeleti úton, s első információk szerint az OEP decentralizációja ezek közé tartozhat. Kormányzati oldalon megoszlanak a vélemények arról, hogy a kisebbségi kormányzással ugrásszerűen megnő-e a rendeletek száma. 

Egyes vélemények szerint szükségszerűen sor kerül erre, mások azonban azt mondták lapunknak, hogy a jogi kötöttségek és a kormány által preferált területek miatt ez nem következik be. Az egypárti, baloldali kormány által fontosnak tartott témák – munka, tudás, tulajdon – szinte mindegyike igényel parlamenti döntést: ma tárgyal a kormány a vagyontörvény módosításáról, arról, hogy mely állami cégeket vigyék majd tőzsdére. 

A kistulajdonosi program ezen elemét még támogatja az SZDSZ, a következő „fordulóra”, a garanciákra, a kedvezményekre azonban már kíváncsi. Még a koalíciós kormányzás alatt készítették elő, ezért az SZDSZ támogatását élvezi majd az a 30 darabos törvénycsomag, amely az uniós, kiemelt beruházások felgyorsítását szolgálja. Vélhetően megszavazzák a liberálisok a közoktatási törvény módosítását, s a „segély helyett munka” címen futó program jogszabályjavaslatait is.
 
Nehéz olyan területet találni, amelyhez nem kell törvényi felhatalmazás, s az is igaz, hogy a koalíciós szakítás elmúlt hónapjaiban nem „dübörög” a törvényalkotás – tették hozzá lapunknak szocialista politikusok. Információink szerint a szocialista frakcióban felmerült, hogy ha úgyis kevesebb lesz a parlament elé terjesztendő törvény, s nincs miről tárgyalni, akkor csak kéthetente ülésezzen az Országgyűlés. 

Ezt azonban elvetették, mondván, az ülésezés ritkítása politikai hisztériát okozna, a kisebbségi kormány kudarcáról beszélne az ellenzék. A parlament június 9–10-ig tartó ülésszakát azonban nem hoszszabbítják meg, s ősszel pedig kedd-szerdára tennék a plenáris napokat. Hivatalosan kinevezett „egyeztetőt” nem jelöl ki a szocialista kabinet, így a háttérben kell majd egyezségre jutnia az ellenzéki pártokkal, vagy csak a parlamenti tárgyalás során derül ki, hogy a kabinet által előterjesztett törvényjavaslathoz lesz-e támogató. 

Még mielőtt azonban az ellenzékhez fordulnának a szocialisták, saját maguknak kell önkorlátozást tanúsítaniuk, azaz saját kormányuk javaslatait már nem bombázhatják szét MSZP-s módosító indítványokkal, de a „nyakkendőadóhoz” hasonló ötletekről is le kell mondaniuk. Új szakaszok kezdődhetnek a szocialista kormány életében az SZDSZ elnökválasztása után, vagy ősszel, amikor az adó- és a költségvetési törvények tárgyalása kezdődne el.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.