Egy Árpád-házi herceg arca a múltból

Azonosították a Margit-szigeten meggyilkolt Macsói Bélát

Az ELTE és nemzetközi kutatócsoportja forradalmi igazságügyi és archeogenetikai módszerekkel azonosította a 13. században meggyilkolt Árpád-házi Macsói Béla herceg maradványait. A vizsgálat nemcsak egy középkori gyilkosságot rekonstruált, hanem új fejezetet nyitott a magyar királyi dinasztia kutatásában is.

2025.11.08 10:13ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A magyar és nemzetközi tudományos közösség figyelmét is felkeltette az a felfedezés, amelyről az ELTE Természettudományi Karának kutatói számoltak be: sikerült azonosítaniuk az Árpád-ház és a Rurik-dinasztia leszármazottját, Macsói Béla herceget, akit 1272-ben brutális módon gyilkoltak meg a Margit-szigeten. A több tudományterületet – az igazságügyi antropológiát, a genetikai elemzést és a biorégészetet – ötvöző vizsgálat évtizedes rejtélyt oldott meg, és betekintést adott abba, miként találkozik a történelem és a modern tudomány a múlt feltárásában.

A csontmaradványokon végzett részletes igazságügyi vizsgálatok kimutatták, hogy a fiatal férfi a húszas évei elején halt meg, halálát pedig nem kevesebb mint huszonhat, különböző fegyverektől származó sérülés okozta. A kutatók szerint a sebek elhelyezkedése és jellege arra utal, hogy a herceget egy összehangolt, indulatoktól fűtött támadás során ölték meg, amelyben több támadó vett részt. A szablyával és hosszúkarddal ejtett vágások, valamint a védekezésre utaló kar- és kézsérülések azt mutatják, hogy Béla sisak és páncél nélkül próbált megállni a támadást, mielőtt halálos sebeket kapott.

A genetikai elemzések döntő bizonyítékot szolgáltattak az azonosításhoz. A DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy a herceg III. Béla király ükunokája volt, és így közvetlenül az Árpád-ház férfiági leszármazottjai közé tartozott. A kutatók azonosították a Rurik-dinasztiára jellemző genetikai markereket is, valamint a bizánci származású anyai ágon örökölt kelet-mediterrán elemeket, ami tökéletesen illeszkedik a középkori forrásokban leírt családi kapcsolatokhoz.

A mikrofosszíliák és stabil izotópos vizsgálatok révén a tudósok rekonstruálták a herceg étrendjét is. Béla táplálkozása gazdag volt állati fehérjében, halban és kagylóban, de rendszeresen fogyasztott búzából és árpából készült ételeket is. Ez a vegyes, fehérjében bővelkedő étrend megfelel egy magas rangú, királyi udvarban nevelkedett személy táplálkozási mintázatának, és egyben betekintést nyújt a 13. századi magyar arisztokrácia mindennapjaiba.

A kutatás részletes eredményei a rangos Forensic Science International: Genetics című folyóiratban jelentek meg, ami önmagában is kiemelkedő elismerés a hazai tudományos közösség számára. A publikáció példátlan részletességgel tárja fel, hogyan lehet a modern igazságügyi és genetikai módszerek segítségével nemcsak egy több mint 750 éves gyilkosságot rekonstruálni, hanem egy történelmi személy kilétét is kétséget kizáróan megállapítani.

A projekt az ELTE Embertani Tanszékének és az Archeogenomikai Kutatóintézetnek a közös munkája, amelyhez számos nemzetközi szakértő is csatlakozott. Eredményeik nemcsak a magyar középkor történetének újraértelmezéséhez járulnak hozzá, hanem fontos mintát is adnak arra, miként alkalmazható a tudomány a történeti igazságszolgáltatásban.

Macsói Béla tragikus sorsa évszázadok óta legendák és politikai viszályok homályába burkolózott. Most azonban a tudomány eszközeivel végre fény derült arra, hogyan halt meg a fiatal herceg, és milyen dinasztikus vérvonalat hordozott magában. A felfedezés nemcsak a magyar múlt egy fontos darabját helyezi új megvilágításba, hanem azt is megmutatja, hogy a történelem és a genetika találkozásánál a múlt szó szerint új életre kelhet.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.