Állati

Nyolc kis iguána jött világra párzás nélkül egy brit állatkertben

Egy angliai állatkert dolgozói igazi biológiai ritkaság tanúi lettek: egy nőstény tarajfejű leguán hím jelenléte nélkül rakott le tojásokat, amelyekből nyolc egészséges utód kelt ki. A jelenség hátterében a parthenogenezis áll, amely az állatvilág egyik legritkább szaporodási formája.

2025.09.14 06:01ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Shropshire megyei Exotic Zoo lakója, Carol, a Mexikó és Közép-Amerika esőerdeiben honos tarajfejű leguán hosszú ideje élt magányosan a hüllőházban. Amikor tojásokat rakott, a gondozók inkubátorba helyezték azokat, nem számítva különösebb eredményre. Néhány hónappal később azonban nyolc aprócska iguána bújt elő a tojásokból, mind egészséges, mind nőstény – és mind genetikai másolata az anyjuknak.

A jelenség a parthenogenezis nevű folyamatnak köszönhető, amely során a petesejt megtermékenyítés nélkül fejlődik embrióvá. Bár a legtöbb állatfajnál ez elképzelhetetlen, bizonyos rovaroknál, hüllőknél, halaknál és madaraknál előfordulhat. Pulykáknál, boáknál, pitonoknál és egyes cápafajoknál már dokumentálták a „szűznemzést”, ám iguánáknál rendkívül ritkán figyelték meg.

Biológiai szempontból a parthenogenezis azért különösen érdekes, mert minden utód nőstény, így egy populáció hímek hiányában is képes lehet fenntartani magát. Egyes kutatások arra utalnak, hogy veszélyeztetett vagy elszigetelt állományoknál gyakoribb lehet, hiszen evolúciós értelemben a „mindenáron való fennmaradás” stratégiáját jelképezi.

Az állatkertben a kis leguánokat jelenleg kontrollált hőmérsékleti és páratartalmi körülmények között nevelik, hogy minél inkább hasonlítson élőhelyükhöz, a közép-amerikai lombkoronaszinthez. A fiatal gyíkok limezöld és fekete csíkozású testmintázata nemcsak látványos, hanem tökéletes álcát biztosít számukra a természetben. A faj különlegessége, hogy testük akár 60 százalékát a farok teszi ki, amely futás és egyensúlyozás közben segíti őket.

A ritka esemény nemcsak a laikus közönséget, hanem a tudósokat is lenyűgözte. Bár a parthenogenezis pontos genetikai és élettani kiváltó okai még nem teljesen ismertek, a jelenség újabb bizonyítéka annak, hogy az állatvilág szaporodási stratégiái sokkal változatosabbak és rugalmasabbak, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Az eset egyben evolúciós üzenetet is hordoz: ha a körülmények kényszerítik, az élet valóban „utat talál”.

A nyolc apró iguána hamarosan a nagyközönség előtt is bemutatkozhat, bár várhatóan több más állatkert is érdeklődni fog irántuk. Carol története pedig a természet egyik legnagyobb ritkaságát hozta el a brit közönség számára: egy olyan „szűznemzést”, amely a biológia határterületein keres választ a fajfenntartás örök kérdésére.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.