Egérút
Nem a here mérete, a hatékonysága számít
Hiába tűnnek férfiasabbnak a nagyobb herék, a szaporodási versenyt nem a legnagyobbal bíró példányok nyerik, hanem azok, akiknek a leghatékonyabban működnek spermiumtermelő szerveik.
2015.01.28 13:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
Forrás: Wikipedia, George Shuklin
A hímek nemi szerveinek mérete gyakran jól ábrázolja az adott faj szaporodási képességét is. Egy nemrég végzett tanulmány ugyanakkor rámutatott, hogy azokban a populációkban, ahol a nőstények egész évben képesek teherbe esni és szülni, a női promiszkuitás sikeres védelmi taktikának számít a más apától származó utódok domináns hím általi megölésével szemben. Mindez oda vezet, hogy a hímek között folyamatos a "spermium-versengés", ami pedig gyakran megnövekedő herékben ölt testet. Akinek a legnagyobbak a heréi, azok adják át legnagyobb valószínűséggel génjeiket.
Vagy legalábbis ezt gondoltuk mostanáig. Ám a nagyobb méret még nem jelent egyértelműen több spermiumot - a here spermiumtermelő képessége számít igazán. Laboratóriumi körülmények között (kísérleti egerek révén) aztán be is bizonyították a felvetést; még a párjait gyakran váltó nőstények közé helyezett egerek esetében sem következett be jelentős méretű here-növekedés. A spermatermelő képessége viszont javult ezeknek a példányoknak.
A Nyugat-Ausztrál Egyetem kutatócsoportja háziegereken végzett kísérletet; a csapatot vezető Renée Firman összesen hat, monogám és poligám egérpopulációt "engedett össze", majd 24 generáción keresztül vizsgálta a hatást. Ennek során derült fény arra, hogy miként lehetett nagyobb az egérhere "spermatermelő képessége" úgy, hogy közben mérete nem változott. Firman közlése szerint a poligám környezetben élő hímek heréinek spermatermelő szövetei (az úgynevezett herecsatornák) felszaporodtak azokkal szemben, akik monogám populációban élték életüket.
Vagyis nem mindig a nagyobb a jobb, az evolúció szerint.