Több mint ezer településre hullottak a háborúban..

Bombazápor Magyarországra

A II. világháborúban összesen 1024 magyar települést bombáztak legalább egyszer az amerikai, brit vagy szovjet gépek.

2008.08.03 10:12National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az amerikaiak és britek Budapestet 37-szer, Győrt 21-szer, Szombathelyt 16-szor, Szolnokot 13-szor, Debrecent és Szegedet 9-szer támadták.

A 15. amerikai légi hadsereg repülői 26 422 tonna bombát dobtak le magyarországi célokra – a magyar városok elleni légitámadások gerincét ez adta.

A Magyarország elleni légitámadásokról a repülőgépipar, a kőolajipar, az üzemanyaggyártás, a vasúti közlekedés szétzúzása, a normandiai partraszállás előkészítése, majd a német fegyverletétel kikényszerítése érdekében döntöttek a szövetségesek. A ledobott bombák méretét és típusát mindig a megsemmisítendő cél határozta meg.

Fotó: infovilag.hu

Vasútállomások, nehézipari telepek, gyárak ellen nagy hatóerejű, nagy tömegű rombolóbombákat, olajipari létesítmények ellen főként kisebb tömegű gyújtóbombákat, míg repülőtéri létesítmények, repülőgépek ellen repeszbombákat vetettek be.

Az aknahatású rombolóbombák voltak a legnagyobbak: magyar célpontokra 500-1000 kg tömegű példányokat dobtak általában, de előfordult csaknem kéttonnás bomba is.

A ledobott amerikai bombák kb 8 százaléka nem robbant fel, ezért - főként az építkezések helyszínén - jelenleg is gyakran találnak második világháborús bombákat, időnként óriásbombákat. Ferihegy környékén tízezer robbanótest is a földbe kerülhetett, ezeknek jelentős része mai napig ott is maradt.

Bombatípusok

A bombákra felírták a fontosabb adatokat, a tömegét fontban (pl.: 100, 250, 300, 500, 1000, 2000, 4000 LB) és típusát (DEMO - romboló, FRAG - repesz, INC - gyújtó, TM - célkijelölő). Például a DEMO 1000LB felirat, egy körülbelül féltonnás rombolóbombát jelöl (magyarországi célokra leggyakrabban DEMO 500LB és DEMO 1000LB bombákat dobtak az amerikaiak).

A rombolóbombák töltete TNT (trinitro-toluol) és ammónium-nitrát keveréke volt, a bombatesteket pillanathatású, vagy késleltetett, fej-, fenék-, esetenként oldalgyújtóval látták el.

A nagyobb tömegű bombáknál a késleltetett robbanás azért volt fontos, hogy a bombatest minél mélyebbre tudjon fúródni a célba, mielőtt felrobban, hogy minél nagyobbat pusztítson.

A hosszú késleltetésű idejű bombák a helyreállítási munkákat akadályozták. Ezek pillanatgyújtóval robbanva jókora körben pusztították az épületeket, lökéshullámuk a több utcával odébb álló házakat is lerombolta, nem csak a célpontot.

[1/2]next
  1. 1. oldal
  2. 2. oldal

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.