Emberi önzőség az űrben is

Káosz a nemzetközi űrállomáson

Az ISS sikertörténet, ellátása viszont káoszba fulladni látszik. Hogyan jutnak fel és le az űrhajósok - erre mintha senki nem gondolt volna...

2011.06.22 13:14Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Július 8-ára prognosztizálják az utolsó űrsikló küldetést - ezt követően a NASA végleg lezárja a Columbia fellövésével 1981-ben, egészen pontosan április 12-én kezdődött korszakot. Az űrsiklók nagy szolgálatot tettek az emberiségnek, újrafelhasználhatóságuknak köszönhetően számos alkalommal, - a küszöbön álló küldetést is beleszámítva - összesen 135-ször jártak az űrben. A koncepció elavulását azonban jól jelzi a fent említett példány 2003 januárjában bekövetkezett katasztrófája: ekkor két és fél évig egyetlen űrsiklót sem küldtek fel az amerikaiak. Emellett döntöttek nyugdíjazásukról is, melynek ideje hamarosan elérkezik.

Ám az űrsiklók múzeumokba kerülésével nem ér véget az űrkorszak - sőt, egyesek szerint csak most kezdődik igazán, a kereskedelmi űrutazás beindulásával. Amíg azonban ez megtörténik, illetve egy újabb, állami támogatásból létrehozott amerikai flotta létre nem jön, a Nemzetközi Űrállomásra csak az oroszok lesznek képesek embereket és utánpótlást szállítani. Amint az lenni szokott, ha egynél több nemzetnek kell megegyeznie a szűkös erőforrások felhasználását illetően, drámaian lecsökken az együttműködési készség.

Az ESA (European Space Agency) beszámolója szerint sajnos most sincsen ez másként. Jean-Jacques Dordain, az öreg kontinens űrhivatalának vezérigazgatója szerint noha a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) sikertörténet, annak kiszolgálása már korántsem az, egészen pontosan a „kaotikus” jelzőt használta a helyzet jellemzésére. A nemzeti űrügynökségek közötti egyeztetés hiánya vezetett oda, hogy habár a fenti munka eredményei kétséget kizáróan elismerésre méltóak, az eszközök és emberek ISS-ig való eljuttatását nem kellő mélységben beszélték át a résztvevő öt nemzet érintett hivatalai.


Késő bánat, ebgondolat?

Az anarchiába hajló helyzet azt eredményezte, hogy a nemzeti űrügynökségek egyoldalú döntéseket hoztak a szállítmányozással kapcsolatban, melyet nemzeti szinten természetesen igazolni lehet. Ugyanakkor ennek a döntési mechanizmusnak óhatatlanul velejárója, hogy nem használja ki a nemzetek űrkutatással kapcsolatos céljaiban rejlő szinergiákat. A NASA nem rendelkezik több, embereket űrbe juttatni képes közlekedési eszközzel, az ESA és Japán viszont csupán egyszer használatos űrjárműveket hozott létre, melyekkel mindössze a kívánt felszerelés juttatható fel, űrhajósok nem (a csatlakozást és az utánpótlás kipakolását követően pedig a járművek a Föld légkörébe visszahullva elégnek).

Azaz az oroszokra, konkrétan a Szojuz űrhajókra hárult az emberek fel- és lejuttatásának feladata. Ennek azonban van egy komoly hátránya - amellett, hogy Oroszország politikailag még mindig kevésbé stabil a nyugati demokráciákhoz képest -, nevezetesen az, hogy a Szojuz nem képes nagyobb méretű teherszállítmány feljuttatására, melyekre azonban szükség lenne a súlytalanságban végzett kísérletek egy részéhez.

Mit tehet Európa? Nos, Dordain szerint az ESA nem rendelkezik embereket szállítani képes űreszközök létrehozására vonatkozó tervekkel. Ugyanakkor az űrhivatal vezetője késznek mutatkozott a NASA-val való együttműködésre, hogy az öreg kontinens által kifejlesztett ATV (European Automated Transfer Vehicle) képességeit mindkét kormányzati szervezet igényeihez igazítsák.

Vagyis nem lesz egyhamar európai-amerikai, embereket szállítani képes űrhajónk.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.