Húsz ember, húsz sors
Életek éneke zenés mozifimben
Bereczki Csaba zenés-mozifilmjével a 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában találkozhatott első ízben a közönség. A filmen keresztül a néző megismerhet húsz embert, húsz egyéni sorsot és hangot.
2008.02.29 11:48ma.huA szereplőknek, a zenészeknek valós értelemben semmi közük egymáshoz, de a zene által többek lesznek, mint az édes testvérek, és ezt a nem mindennapi kötődést a lehető legtermészetesebben élik meg.
A stáb négy évszakon keresztül követte a zenészek sorsát. A film dokumentum jellegű, de mégis több annál. A tartalmat valódi zene, valós szereplők, valódi történetek alkotják, de az elbeszélés dramatikus felépítése azt az érzést nyújtja a nézőnek, hogy álomszerű zenés balladát lát.
A történet alatt a kamera természetes szereplővé, " hangszerré" válik a balladában. Nem tolakszik, nem emel ki, hanem a " zenekar" része. Az Életek éneke azt az érzetet kelti, hogy a film egy igazi családról szól, pedig ez a szó hagyományos értelmében nem igaz, hiszen a zenészek esetenként egymás nyelvét sem beszélik.
A nézőnek megérzése azonban mégsem csal, hiszen a film egy különleges „családról” szól, amelynek „tagjait” összeköti a zene. A szereplők élete, lételeme a zene. A hagyományok továbbvitelén túl a zene jelenti számukra sok esetben magát az életet.

Részlet Péceli Anna kritikájából „ Végre megértettem a szagos mozi meghökkentő gondolatát: Bereczki Csaba Életek Éneke című zenés filmje színes-szagos mozgókép anélkül, hogy illatpatronok robbannának a székem alatt. A filmben magyar, cigány és román népzenészek a keleti Kárpátoktól Párizsig jutnak, a zene által kovácsolt olyan harmonikus egységben, amiről a politikusok álmodni is képtelenek.”
Díszbemutató és sajtóvetítés: 2008. március 5., 20 óra, Uráni Nemzeti Filmszínház A díszbemutatót követően rövid koncertet ad az Életek Éneke zenekar (Zerkula János, Jámbor István” Dumnezeu”, Demi Ariton, Moldovan Stefan és a többiek)