Átfogó tárlat a Virág Judit Galériában
Arnulf Rainer és egy szelet kortárs Ausztria
Először Magyarországon átfogó Arnulf Rainer kiállítás látható Budapesten, a Virág Judit Galériában, február 23-a és március 22-e között. Ilyen teljességben a magyar közönség előtt első alkalommal jelennek meg a kortárs európai festészet egyik legnagyobb alakjának képei.
2008.02.20 20:10ma.hu
2008. február 23 - március 22. között először Magyarországon átfogó Arnulf Rainer kiállítás látható Budapesten, a Virág Judit Galériában. A kortárs európai festészet egyik legnagyobb alakjának képei először jelennek meg ilyen teljességben a magyar közönség előtt.
A Virág Judit Kortárs Galériában Klimt átfestett rajzait, Loetz-váza átiratait és a 90-es évek közepén festett fátyolos olajképeit mutatja be a festő. Kuriózum, hogy halotti maszk sorozatából is látható néhány darab.
Rainer mellett Szikszai Károly, Nádler István, Kopasz Tamás és Gaál József állítja ki legújabb munkáit.
A mélyen emocionális alapú festők gesztusai rímelnek Rainer nyers és durva akcióira. Rainer képei többek között a new-yorki Museum of Modern Artban, a Solomon R. Guggenheim Museumban és a londoni Tate Modernben találhatóak.
Munkássága megbecsüléseként 1993-ban New Yorkban Arnulf Rainer Museum nyílt. Arnuf Rainer munkáival mindössze két alkalommal találkozhatott a magyar közönség.
Megnyitó
A kiállítást 2008. február 22-én 17 órakor megnyitja prof Dr. Peter Baum, a linzi Lentos Kunstmuseum volt igazgatója, a magyar képzőművészet ausztriai megismertetésében nagy szerepet játszó művészettörténész, mentor.
A megnyitón részt vesz és köszöntőt mond Dr. Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel, Ausztria magyarországi nagykövete.
Egy szelet kortárs Ausztria...
Arnulf Rainer és magyar művésztársai mellett a kiállítás ideje alatt, március 1-én 16 órától bemutatkoznak az osztrák kortárs művészet további területei: Egy szelet kortárs Ausztria címmel.
- Előadás a kortárs osztrák képzőművészetről
- A Saxquadrat együttes Grazból négy saxophonon, meghökkentő és provokatív módon keveri Bachot kortárs zeneszerzők műveivel
- Közönségtalálkozó a kiállítás magyar művészeivel.

ARNULF RAINER
1929-ben született az ausztriai Badenben. Absztrakt informális művészete révén méltán vált nemzetközileg is elismert festőművésszé. Korai éveiben Rainer-t a francia szürrealizmus, elsősorban André Breton szövegei inspirálták.
1954 után Rainer festészete a destrukció irányába haladt, a sötétítés, az átfestés, valamint az illusztrációk, és fotográfiák maszkolása irányába. Művészete közel áll a Bécsi Akcionizmushoz, amennyiben korai munkái a fennálló politikai, erkölcsi és esztétikai normák elleni tiltakozásként a pszichikum határainak letapogatására tesznek kísérletet.
Rainer festményein a mondanivaló kitakart, és elrejtett. 1957 óta fedi el saját vásznait az egyszínű festékréteggel, mintha a befogadót meg akarná fosztani a lényegtől. Fotóin is a látszat és a valóság, a rejtőzködés és a megmutatás váltakoznak. A fényképezőgép elé önmagát állította grimaszolva, majd a kész fotót átrajzolta.
Ahogy a laboratóriumi steril környezetben a grimasztól eltorzult arc és a kész fotóra karcolt vad színek és gesztusok találkoztak, az összhatás még nyomasztóbb, még nyugtalanítóbb érzést keltett a befogadóban.
A fényképezőgép lencséje elé nem valóságos, hanem egy konstruált valóságot állított. Amikor a fényképezőgép lencséjébe nézünk, tudjuk, hogy a kép az örökkévalóságnak készül, és az exponálás után megváltoztathatatlan. Ilyenkor legszebb arcunkat vesszük elő, vagyis szándékosan pózolunk.
A kompozíció és a póz azonban az esztétikai szépre törekszik, míg Rainer pózaiban az esztétikai szép teljes hiányát tapasztaljuk. A személyiség zárt rendszerén belül létező ösztön sokszor tudattalanul tör elő belőlünk. Ő ezt a sosem látottat ábrázolja.
A tudattalan grimaszokban a személyiség pszichopata és skizofrén struktúrákká alakulását látta, fotóin ezt próbálta tetten érni. Arnulf Rainer átfestett festményein, saját és egyéb nagy mesterek átrajzolt fotóin ezeknek a tudattalan folyamatoknak a felderítésére koncentrál. Megváltoztatja a kép eredeti jelentését, néha a végletekig eltorzítva azt.