"Kínos tréfa" lenne?

Obama kapta a Nobel-békedíjat- A Fehér Ház alaposan meglepődött!

Az Egyesült Államokban mindenkit, még a Fehér Házat is meglepte a hír, hogy Barack Obama amerikai elnök kapta az idei Nobel-békedíjat - hangzott el az ABC televízió pénteki tudósításában. A kritikusok korai és abszurd döntést emlegetnek.

2009.10.09 12:03MTI - Fotó: MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban adnak át. Ennek magyarázata, hogy az alapító halálakor a két mai ország még egy államot alkotott, s Nobel végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a Békedíjat norvég bizottság ítélje oda; a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat odaítélő bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, de a kabinettől függetlenül tevékenykedik.

Döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint - az alapító szándékait figyelembe véve - már az emberi jogokért küzdők is megkaphatják.

Az elmúlt tíz év Nobel-békedíjasai:

1999 - Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet a Föld több kontinensén folytatott humanitárius tevékenységért.

2000 - Kim De Dzsung dél-koreai elnök a demokrácia és az emberi jogok melletti elkötelezettségéért, kiváltképpen pedig az Észak-Koreával való megbékélés érdekében kifejtett állhatatos erőfeszítéseiért.

2001 - Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Kofi Annan ENSZ-főtitkár az emberi jogokért és a globális konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítésekért.

2002 - Jimmy Carter volt amerikai elnök a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszítéseiért.

2003 - Sirin Ebadi iráni jogásznő, emberi jogi aktivista a nők és a gyermekek jogaiért folytatott harcáért.

2004 - Wangari Maathai kenyai környezetvédő a tartós fejlődés, a demokrácia és a béke érdekében tett erőfeszítéseiért.

2005 - A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és a szervezet főigazgatója, Mohamed el-Baradei az atomenergia katonai célú fölhasználásának megakadályozását célzó erőfeszítéseiért.

2006 - Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa alapított és vezetett mikrohitelező Grameen Bank, amely a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is nyújt kölcsönöket.

2007 - Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) azokért az erőfeszítéseikért, amelyeket az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések alapjainak lefektetésére tettek.

2008 - Martti Ahtisaari volt finn államfő számos nemzetközi konfliktus megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át tett fontos erőfeszítéseiért.

Nobel-békedíj: mítosz és valóság

Sok mítosz kering a Nobel-békedíj körül, ezeket igyekezett eloszlatni Geir Lundestad, a díjat odaítélő bizottság titkára az idei díjazott pénteki megnevezése előtt. A legendák körébe sorolható, hogy a bizottság közzéteszi a jelöltek listáját. Valójában nem adják ki a neveket, és ötven évre titkosítják is azokat.

Az is tévedés, hogy egy jól sikerült kampánnyal befolyásolni lehet a bizottságot a döntésében. Éppenséggel az ellenkező hatást érheti el, mivel a bizottság kínosan ügyel a függetlenségére, s nem engedhet semmiféle nyilvános nyomásnak. Lekési a jelölést, aki azt hiszi, hogy az utolsó pillanatig ráér bejelenteni jelöltjét, mivel a jelölési határidő nyolc hónappal a kihirdetés előtt, február 1-jén lejár. Az is téves elgondolás, hogy bárki jelölhet személyt vagy csoportot a Nobel-békedíjra. A jelölésre felhatalmazottak listáját 2003-ban kiszélesítették ugyan, de a jelölők köre meghatározott.

A javaslattevők közé tartoznak a korábbi díjazottak, a díjat odaítélő bizottság egykori és jelenlegi tagjai, valamint stábjuk, az egyes nemzetek kormányai és törvényhozása, az egyetemek jogász-, teológia-, társadalomtudomány-, történelem- és filozófiaprofesszorai. jelölhetnek a békekutatás vezetői, a külügyi intézetek és a nemzetközi bíróságok tagjai.

Mítosz, hogyha a jelölt nem felel meg a díjazás feltételeinek, visszavonják a díját, ugyanis a szabályzatban nincs említés a díj visszavonásáról. A vélekedéssel szemben nem adományozható posztumusz Nobel-békedíj. Dag Hammerskjold, az Afrikában repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt ENSZ-főtitkár 1961-ben posztumusz megkapta a díjat, ám ő volt az egyetlen halála után kitüntetett, s 1974-ben a szabályzat kiegészítésével ki is zárták a posztumusz díjazás lehetőségét.

Végül az sem állja meg a helyét, hogy a díjat csak akkor kaphatja meg valaki a béke, emberi jogok és demokrácia előmozdítása érdekében végzett munkájáért, ha az sikeresnek bizonyul. Gyakrabban fordul elő, hogy a díjat éppen egy folyamat ösztönzésére, válságos pillanatban adományozzák oda, hogy ezzel hozzájáruljanak az erőfesztések sikeréhez.

Az ABC kiemelte, Obama a harmadik hivatalban levő amerikai elnök, aki ebben a kitüntetésben részesült. A televízió szerint a Fehér Házat olyannyira meglepetésként érte a hír, hogy két vezető tanácsadó első reakciójában még viccelődött is.

Egyikük azt kérdezte: "ez ugye nem április 1-jei tréfa? Másikuk a tv-adó érdeklődésére szenvtelenül úgy reagált: "ez remek". A CNN szerint Obama neve ugyan felmerült a díj kapcsán, de sok oslói megfigyelő úgy ítélte meg, még túl korai, hogy neki ítéljék oda a rangos elismerést. Obama mindenesetre nem volt a legesélyesebbek között, és Oslóban, a bejelentéskor, az újságíróknak szinte elakadt a lélegzetük.

A The Washington Post című lap ugyanezt emelte ki, hozzátéve, legutoljára 90 éve kapta meg hivatalban levő amerikai elnök az elismerést. Obama elődeit azonban második elnöki periódusukban, jelentős diplomáciai eredmények után tüntették ki. Woodrow Wilson 1919-ben kapta meg a díjat a Népszövetség megalapításában, valamint a versailles-i békeszerződés megformálásában való közreműködéséért.

Theodore Roosevelt pedig 1906-ban lett Nobel-békedíjas az orosz-japán háború tárgyalásos lezárásában végzett munkájáért. A The New York Times szerint Obama kitüntetése "elképesztő meglepetés". "Egyáltalán nem is egyeztettünk ez ügyben" - idézte az újság Rahm Emanuel kabinetfőnököt. Az amerikai sajtó megjegyezte: az elnök kevesebb, mint két héttel a február 1-jei nevezési határidő előtt foglalta el hivatalát.

A konzervatív média egy része értetlenségét fejezte ki Obama kitüntetése kapcsán. A Drudge Report portál olyan véleményt idézett, hogy az elismeréssel inkább Obama ígéretét, mint teljesítményét tüntették ki: célkitűzéseinek megvalósítását otthon és külföldön éppen csak elkezdte, nemhogy befejezte volna. "Nem volt még olyan kimagasló győzelmi pillanata, amely igazolni látszana a Nobel-bizottság merész döntését" - fogalmazott egy elemző, hozzátéve, hogy Obama még a saját légkörvédelmi javaslatát sem tudta elfogadtatni a kongresszusban.

A híroldal olyan véleményt is idézett, hogy Obama abszurd kitüntetése a Nobel-békedíj kigúnyolása. Egy arab kommentár szerint Obama Nobel-békedíja "kínos tréfa"; az amerikai elnök nem érdemli meg a kitüntetést, sem Irak, sem Afganisztán problémája még nincs megoldva (...) "a változás embere egyelőre nem változtatott meg semmit".

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.