Négy évtized után sem dolgozták fel

Chile teljes identitásválságban 40 évvel az államcsíny után

Negyven év telt el a Salvador Allende elnök vezette chilei szocialista kormány megdöntése óta, a dél-amerikai ország társadalmát azonban a mai napig mélyen megosztja az államcsínnyel hatalomra került Augusto Pinochet tábornok öröksége. Az emberek egy része változásért kiált, míg mások a status quo fenntartásában látják a jövőt.

2013.09.10 15:59MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

1973. szeptember 11-én katonai alakulatok szállták meg az ország legjelentősebb kikötővárosában, Valparaísóban és a fővárosban, Santiagóban lévő stratégiai fontosságú pontokat, majd a légierő bombázni kezdte az elnöki palotát, miután Allende nem volt hajlandó távozni onnan. A volt államfő végül önkezével vetett véget életének, mielőtt elfoghatták volna.

A szocialista államról álmodó Allende helyét Augusto Pinochet vette át, aki 1990-ig tartó uralma alatt az országot az amerikai neoliberális gazdasági modellt követve szervezte újjá. Privatizálta az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert, valamint megnyitotta Chilét a külföldi befektetők előtt. A diktátor hatalomra jutása egyrészt az ország gazdasági felemelkedését hozta, a másik oldalon viszont társadalmi egyenlőtlenségekhez, valamint több ezer ember halálához és tízezrek szenvedéséhez vezetett.

Alberto Mayol chilei szociológus úgy látja, hazája most ért annak a politikai ciklusnak a végére, amely a "diktatúrával kezdődött, az 1990-ben megindult átmenettel folytatódott, és napjainkban fejeződik be".

A Pinochet-örökség elleni támadást az oktatási rendszer ellen tiltakozó, utcára vonuló diákok kezdték. A lakosság egy része ezenkívül a neoliberális gazdasági modell reformját is követeli. Bár Chile ma a latin-amerikai régió egyik legfejlettebb állama (az egy főre jutó GDP évente közel 20 ezer dollár - 1 dollár=226 forint), továbbra is nagy a társadalmi egyenlőtlenség, a politikai képviseleti rendszernek pedig komoly hiányosságai vannak.

"Ma már a diktatúra teljes örökségét megkérdőjelezzük" - mutatott rá Mayol.

Francisco Klapp, a Szabadság és Fejlődés nevű jobboldali irányultságú intézet kutatója szerint az emberek nem a Pinochet-diktatúra előtti időszakba vágynak vissza, hanem inkább szervesebben illeszkednének a jelenlegi modellbe. A két hónap múlva esedékes elnökválasztáson éppen ezen modell jövője a tét.

A szocialisták jelöltje, a legnagyobb esélyesnek számító Michelle Bachelet volt elnök a Pinochet-korszak maradványainak felszámolását célzó átfogó politikai reformot helyezett kilátásba. Ígéretet tett új alkotmány kidolgozására, amely a volt diktátor által 1980-ban bevezetett alaptörvényt váltaná fel. Legfőbb riválisa, a konzervatív Evelyn Matthei ezzel szemben a status quo fenntartásáért száll síkra.

A két politikusasszony gyerekkora azonos időszakra esett, az 1973-as puccs pedig merőben másképp alakította életüket. Mindkettejük apja tábornokként szolgált a légierőnél, és nem csak kollégák, de közeli barátok is voltak. 1973. szeptember 11-én azonban Alberto Bacheletet bebörtönözték, majd pár hónappal később halálra kínozták Allende iránti hűsége miatt, míg Fernando Matthei a Pinochet vezette katonai junta tagja lett. A két leány sorsa is ennek megfelelően alakult: miközben Michelle Bacheletet és anyját őrizetbe vették, megkínozták, majd száműzetésbe kényszerítették, Evelyn Matthei a diktátor belső köréhez csatlakozott.

Chilében a változások sürgetése mellett egyre hangosabban követeli a lakosság a diktatúrával kapcsolatos teljes igazság felfedését.

"Az idő múlásával a megbékélés és az igazság két egymással ellentétes fogalom lett" - fogalmazott Lorena Pizarro.

"Bármely más országban az igazság megbékéléshez vezethet. Chilében azonban a megbékélés az igazságtalanság és a büntetlenség szinonimája" - sajnálkozott.

"Nem zárhatunk le addig egy ciklust, amíg nem beszélünk azokról a dolgokról, amelyekről idáig nem lehetett beszélni. Negyven év eltelt, és sok dolog csak most kezd felszínre jönni" - mutatott rá Isabel Allende szenátor, a megbuktatott szocialista elnök lánya.

A chilei igazságszolgáltatás kezében jelenleg 1300, a diktatúra idején elkövetett bűncselekmény aktája van. Eddig mintegy 800 közhivatalnokot és katonai tisztségviselőt helyeztek vád alá vagy ítéltek el. Közülük 70-en töltik büntetésüket az ország valamely katonai börtönében.

Manuel Contrerast, a volt diktátor titkosrendőrségének főnökét 200 év szabadságvesztésre ítélték. Pinochet tábornok ezzel szemben hét évvel ezelőtt saját ágyában hunyt el, haláláig egyetlen ellene indított perben sem sikerült őt elítélni.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.