Hagyományőrzés és szórakozás
Summás- és aratódal fesztivál
Először rendeznek summás- és aratódal fesztivált a Debreceni Művelődési Központ Józsai Közösségi Házában: június 28-án 10 órától hat Hajdú-bihari népdalcsoport mutatkozik be e műfajban.
2008.06.25 17:07ma.huFellép három balmazújvárosi zenekar: a „Füstifecskék” citeracsoport, a Rákóczi Olvasó Népkör Délibáb Népdalköre és a Rózsaliliom citeracsoport. Debrecenből két társulat mutatkozik be, a Csapókerti Pávakör és a Józsai népdalcsoport. A Muskátli Népdalkör Hajdúsámsonból érkezik.
Az előadásokat háromtagú zsűri véleményezi. Tagjai Pásku György, a Törköly zenekar, Magyari Ágnes, a Keszőce Népzenei Együttes vezetője és Tószegi Imre, aki szintén népzenei együttest vezet. A szereplések előtt a vendégek megtekinthetik a Szalma-, csuhé- és gyékényfonók kiállítását a közösségi ház előterében.
Az egyik kiállító, Herpácsiné Mester Marianna szalmafonó-bemutatót tart az érdeklődőknek. A szervezők tervezik, hogy kétévente megtartják a Józsai summás- és aratódalfesztivált, hogy a megye hagyományörző közösségei megmutatkozhassanak, találkozhassanak és épüljenek e műfajban is.
Mezei munkásdalok „summája”
A summások a nagybirtokokra csoportokban, bandákban elszegődő mezei munkások voltak. Tavasztól őszig dolgoztak, általában vegyes bérezésért (pénzért, részesedésért, élelmezésért). Vándoroltak, de ez csak lassan éreztette hatását életmódjukon. Magukkal vitték a szigorú paraszti erkölcsöt, viseletüket, folklórjukat. Számuk a 19. század második felében nőtt meg. A summásdalok ezért az új típusú népdalok. Nem voltak közismertek, csak e társadalmi csoporton belül énekelték őket. A többi munkásdalnál gazdagabbak, színesebbek és csiszoltabbak, részben azért, mert közösséget összetartották. Gyakran hasonlítanak – a hasonló élmények miatt – a katonadalokhoz: előszeretettel költötték át egyiket-másikat a summás élet szereplőivel. Az aratódaloknak két fajtája alakult ki.
Az egyik a témája miatt kapta e nevet: ezek az énekek aratásról szólnak, és a közkincs részei. A másik típus darabjait – a summásdalokhoz hasonlóan – egy réteg, az aratórészesek vagy aratómunkások költötték és ismerték. E munkások a szálas gabona betakarítására szegődtek el, általában részesedésért. Alkottak eredeti népdalt, de ők is alkottak variánsokat az ismert szerelmi vagy katonadalokból. (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, http://mek.oszk.hu/)