A magyarok nagy része már távozott

Percről percre: békés ima és hatalmas tüntetés Kairóban

Az Egyiptomban tartózkodó magyarok nagy része távozott az országból. Nyilvánvaló utalással Hoszni Mubarak elnökre, a "fáraó és romlott pártja elleni" küzdelemre szólította fel híveit az Egyiptomi Iszlám Dzsihád egyik alapítója.

_{2011.02.04 13:35}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A televízió közlése szerint a kairói eseményekről tudósító munkatársát egyelőre ismeretlen körülmények között megkéselték. Jelenleg kórházban ápolják, állapota súlyos.

Sundströmnek élőben kellett volna jelentkeznie a Tahrír térről, ám telefonját egy arabul beszélő férfi vette fel. Azt kiabálta, hogy az egyiptomi kormány letartóztatta az újságírót.

Vasárnap az STV másik két újságíróját vették őrizetbe, majd gyorsan el is engedték őket. Számos külföldi újságírót tartóztatott fel vagy vett őrizetbe a rendőrség és a hadsereg szerda óta. Másokat civil ruhás emberek, feltehetően a Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt támogató tüntetők vertek meg vagy fenyegettek meg. Célponttá váltak - igaz kevésbé - a Tahrír téren is, ahol a Mubarak támogatói által körülzárt kormányellenes tüntetők egyre idegesebbek. A Bizottság az Újságírók Védelméért nevű, New York-i székhelyű nemzetközi Szervezet közölte, hogy az utóbbi 24 óra leforgása alatt 24 újságírót vettek őrizetbe, 21-et támadtak meg, öt esetben pedig az újságírók felszerelését vitték el.

Külföldi és egyiptomi újságírókat egyaránt értek atrocitások. A biztonsági erők által legutóbb őrizetbe vett újságírók között voltak a The New York Times, a The Washington Post és az al-Dzsazíra munkatársai.

A Fox News amerikai tévétársaság tudósítóját és operatőrét a Tahrír tér közelében verték össze. A BBC brit közszolgálati televízió felszerelését a kairói Hilton hotelből rabolták el, míg az Egyesült Államok által finanszírozott Alhurra televízió kairói irodáját be kellett zárni, mert fegyveresek betörtek és az ott dolgozó újságírók megölésével fenyegetőztek.

Az AP amerikai hírügynökség egyik irodájából botokkal felszerelt randalírozók elvitték a műholdas felszerelést.

Brian Hartman, az ABC News amerikai televízió tudósítója és csapata a kairói repülőtérről a városba tartott, amikor fegyveresek megállították, és azzal fenyegetőztek, hogy levágják a fejüket.

Az amerikaiak csak annak köszönhetik életüket, hogy libanoni operatőrük odahívott egy helyi vént, akivel elsimította az ügyet. Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője elítélte az újságírók "módszeres célba vételét", amelyet az amerikai külügyminisztérium a "megfélemlítést célzó összehangolt hadjáratnak" minősített.

A világ vezetői elítélik az újságírók elleni erőszakot

Több vezető külföldi politikus ítélte el csütörtökön az Egyiptomból tudósító újságírók elleni erőszakot.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a sajtószabadságot garantáló nemzetközi normák megsértésének, így elfogadhatatlannak minősítette a munkájukat végző tudósítók elleni támadásokat és megfélemlítéseket. Hangsúlyozta, hogy Washington a leghatározottabban elítéli a békés tüntetők, emberjogi aktivisták, külföldi diplomaták és állampolgárok elleni erőszakot. Rámutatott, hogy az egyiptomi kormánynak és hadseregnek kötelessége megvédeni mindazokat, akiknek a biztonsága veszélyben forog, és bíróság elé kell állítania a támadókat. Az amerikai diplomácia irányítója egyúttal felszólította a kairói kormányt, valamint az ellenzék, a civil társadalom és a politikai mozgalmak széles körben és hitelesen képviselő vezetőit, hogy azonnal kezdjenek tárgyalásokat a békés és rendezett politikai átmenetről. Joe Biden amerikai alelnök csütörtökön telefonon beszélt egyiptomi kollégájával, és sürgette, hogy indítsák el a politikai változásokat.

Barack Obama amerikai elnök álláspontját közvetítve szorgalmazta, hogy Egyiptomban kezdjenek azonnal hiteles és az összes politikai erőt átfogó tárgyalásokat a demokratikus kormány felállításának érdekében. Egyúttal arra kérte Omar Szulejmán alelnököt, hogy az egyiptomi kormány vessen véget a tüntetők elleni erőszaknak, biztosítsa, hogy a békés tüntetések ne vezessenek erőszakhoz, valamint az újságírók és emberjogi aktivisták végezhessék munkájukat.

Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője ugyancsak elfogadhatatlannak minősítette a média megfélemlítését célzó eseményeket, és az őrizetbe vett újságírók azonnali szabadon engedését követelte. Megismételte azt is, hogy az Egyesült Államok szerint Egyiptomban eljött az ideje a változásokhoz vezető politikai reformoknak. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén beszélt az egyiptomi alelnökkel csütörtök este. Ashton elfogadhatatlannak nevezte a békés kairói tüntetők halálához vezető erőszakot, valamint azonnali, határozott és konkrét intézkedéseket követelt a politikai hatalom rendezett átadásának érdekében. Felszólította Szulejmánt, hogy az egyiptomi hatóságok védjék meg a tüntetőket, és biztosítsák a gyülekezési jog szabadságának gyakorlását.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Christian Wulff német államfő egyetértett abban, hogy "teljességgel elfogadhatatlan és botrányos" a külföldi újságírók tevékenységének korlátozása. Berlinben tartott közös sajtótájékoztatójukon kifejtették, hogy a szólás-, a sajtó- és a gyülekezési szabadság tiszteletben tartása a demokratikus értékek kulcsfontosságú eleme. Azonnal véget kell vetni az újságírók és az emberjogi aktivisták megfélemlítésének és az ellenük irányuló támadásoknak - mondták.

_{Egyiptomi zászlót lengetnek férfiak a kairói Tahrír téren 2011. február 3-án - folytatódnak az összecsapások (fotó: MTI)}

William Hague brit külügyminiszter "elfogadhatatlannak és ijesztőnek" tartja az újságírók elleni támadásokat, valamint az internet és mobiltelefon-szolgáltatás korlátozását. Hague a tüntetések során előfordult erőszakos események teljes és átlátható kivizsgálását, emellett a hatalom rendezett átadását szorgalmazta.

Őrizetbe vettek több újságírót, emberi jogi aktivistát

Őrizetbe vettek nyolc francia újságírót Egyiptomban, ahol kormányellenes tüntetések zajlanak, a zsurnaliszták többsége csütörtök estig nem nyerte vissza szabadságát - közölték Párizsban az újságírókat foglalkoztató sajtóorgánumok; több emberi jogi aktivistát szintén előállítottak.

A TF1 televíziós csatorna három újságíróját csütörtök reggel vették őrizetbe fegyveres civilek Kairóban és ismeretlen helyre szállították őket - közölte Catherine Nayl, a csatorna hírigazgatója. A France-24 közszolgálati tévé három újságíróját még szerda délután az egyiptomi katonai hírszerzés emberei állították elő - tudatta a csatorna, amely csütörtök este már arról számolt be, hogy alkalmazottai kiszabadultak és egy kairói szállodában tartózkodnak.

Velük együtt visszanyerte szabadságát a Le Soir című lapnak dolgozó Serge Dumont belga újságíró is.

A Le Figaro című francia napilap különtudósítóját egy Alexandriától ötven kilométerre fekvő faluban vette őrizetbe a helyi rendőrség a lap fotóriporterével együtt, majd átadta őket az egyiptomi állambiztonsági szolgálatnak.

Az egyiptomi hatóságok őrizetbe vettek, majd kiutasítottak egy brazil rádiótudósítót és egy televíziós operatőrt - jelentette az Agencia Brasil hírügynökség. Az egyiptomi rendőrség előállította az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet egyik francia aktivistáját, illetve a Human Rights Watch emberi jogi szervezet egyik aktivistáját, valamint még néhány jogvédőt - közölte a két szervezet és szemtanúk.

Mubarak elleni harcra szólított fel az Egyiptomi Iszlám Dzsihád

Nyilvánvaló utalással Hoszni Mubarak elnökre, a "fáraó és romlott pártja elleni" küzdelemre szólította fel híveit az Egyiptomi Iszlám Dzsihád egyik alapítója.

A távollétében halálra ítélt Szárvat Szaláh Sehata egy iszlamista honlapon közzétett, angolra csütörtökön lefordított felhívásában üdvözölte a "tiszteletre méltó egyiptomi nép lelkes és bátor kiállását a zsarnokság ellen". Felszólította az egyiptomiakat, hogy folytassák küzdelmüket, ne elégedjenek meg minisztériumi reformokkal, árcsökkentésekkel, béremelésekkel vagy más megoldásokkal, amelyeket "a kutyaszorítóba került diktatórikus rendszer" ajánl.

Az egyiptomi hadsereget és a biztonsági erők "tisztességes" tagjait arra kérte, hogy támogassák a népet, teljesítsék elvárásaikat.

A volt ügyvéd Sehata 1981-ben hagyta el Egyiptomot. Afganisztánban csatlakozott az Egyiptomi Iszlám Dzsihád vezetőjéhez, Ajmán az-Zavahrihez, aki jelenleg az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat kettes számú vezetője.

Ügyvédjei többször azt állították, hogy Sehata szakított az al-Kaida vezetőivel 1998-ban, és semmi köze sincs a 2001. szeptember 11-i Amerika-ellenes merényletekhez.

A most 51 éves Sehatát az Atef Szedki akkori egyiptomi miniszterelnök elleni 1993-as merényletkísérletben való részvételéért ítélték halálra. Neve szerepelt a gyanúsítottak első listáján, amelyet a Fehér Ház adott ki, közvetlenül a 2001. szeptemberi merényletek után.

_{Sebesült tüntető ül a földön 2011. február 3-án, amikor a Tahrír téren ismét összecsapnak a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hívei és a lemondását követelők. (fotó: MTI)}

Berlin figyelmeztet, a franciák nem utaztatnak

A német külügyminisztérium nyomatékosan óva intette a német állampolgárokat attól, hogy Kairóba, Alexandriába vagy Szuezbe utazzanak.

Csütörtök este kiadott közleményében a külügyi tárca az erőszakos egyiptomi összecsapásokkal indokolta figyelmeztetését, amellyel kiegészítette két nappal korábbi felhívását. Kedden határozottan azt tanácsolta mindenkinek, hogy egyáltalán ne utazzon Egyiptomba. Ez vonatkozik a vörös-tengeri üdülőhelyekre és általában az egész országra. Berlin azt tanácsolta minden, Egyiptomban tartózkodó állampolgárának, hogy szigorúan tartsa be a kijárási tilalmat, a nap fennmaradó részében pedig lehetőség szerint mindig tartózkodjon biztonságos helyen, különösen február 4-én, pénteken.

A német utazási irodák szövetsége már kedden törölte minden egyiptomi útját február közepéig.

A francia utazási irodák úgy döntöttek, hogy egy héttel meghosszabbítják - február 14-ig - a tunéziai és egyiptomi nyaralások felfüggesztését, tekintettel a legutóbbi fejleményekre. Tunéziába január közepe óta, Egyiptomba pedig múlt hét péntek óta nem indulnak francia csoportok.

A magyarok nagy része már távozott

Az Egyiptomban tartózkodó magyarok nagy része, tekintettel az itteni feszült helyzetre, távozott az országból, itt bajba jutott magyar állampolgár nincs - közölte péntek délelőtt az MTI-vel Kveck Péter kairói magyar nagykövet.

Egy hete még mintegy 700 magyar volt Egyiptomban, ez a szám azóta a felére apadt, és a hét végén a többiek is elutaznak.

Elsősorban Kairóból, Hurgadából és Alexandriából mentek haza a magyarok, s a távozottak vagy 90 százaléka turistaként volt az országban.

A nagykövet elmondta, hogy Egyiptomban mintegy kétszáz fős magyar kolónia tartózkodik, jobbára munkavállalók, vállalkozók és a családtagok. Az ő nagy részük nem tervezi a távozást.

_{(fotó: MTI)}

A védelmi miniszter a Tahrír térre látogatott

Az egyiptomi tiltakozó mozgalom központi helyszínére, a kairói Tahrír térre látogatott pénteken Mohammed Huszein Tantávi védelmi miniszter magas rangú katonatisztek társaságában - jelentette a közszolgálati televízió egy védelmi minisztériumi forrásra hivatkozva.

Tüntetők elmondása szerint a miniszter beszélt a katonákhoz, akik harckocsikkal és páncélozott járművekkel vették körül a teret. Nem akadályozták meg a demonstrálók beözönlését a Hoszni Mubarak elnök és a kormány elleni tiltakozás színterére, de iratellenőrzést és motozást is végeztek a tér bejáratainál.

"A hadsereg és a nép egységben van" - skandálták a tüntetők, miután egyikük hangosbeszélőn bejelentette, hogy Tantávi a téren tartózkodik.

Az AFP hírügynökség fotósának elmondása szerint a katonák megkérték a tüntetőket: üljenek le, hogy ők (a katonák) is hallhassák a miniszter szavait. Tantávi ismét elmondta, hogy Mubarak nem jelölteti magát hatodszorra is a szeptemberi elnökválasztáson.

"Mondjátok meg a Vezetőnek, hogy üljön le velük" - tette hozzá a védelmi miniszter a legnagyobb ellenzéki erő, a Muzulmán Testvériség legfőbb vezetőjére, Mohammed Badiére és a hatalom által az ellenzéknek felkínált párbeszédre utalva (amit a testvériség és Mohamed el-Baradei ellenzéki vezető is elutasított).

Badie azt mondta pénteken az al-Dzsazírában, hogy hajlandó tárgyalni Omar Szuleimán alelnökkel, de csak Mubarak távozása után.

A Muzulmán Testvériségnek nincs olyan ambíciója, hogy induljon az elnöki tisztségért, vagy helyeket kapjon egy koalíciós kormányban - mondta az iszlamista szervezet egyik vezetője pénteken az al-Dzsazíra katari hírtelevízióban. Mohammed el-Beltagi közlése szerint a kormány képviselői, akik párbeszédre hívták a testvériséget a politikai reformról, jelezték, hogy a jelenleg hivatalosan betiltott szervezetet hivatalosan elismerhetik pártként. "A Mubarak-rezsim (megszűnése) után készek vagyunk tárgyalni" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a kormány "flörtöl" a mozgalommal.

A testvériség egy másik képviselője előző nap, csütörtökön a CNN televíziónak azt mondta, hogy szervezete, ha esetleg hatalomra kerül, és belép a kormányba, akkor nem köteles tiszteletben tartani az Izraellel kötött békeszerződést.

Szavai szerint a békeszerződésről a törvényhozás rendelkezik majd.

Páncéltörő gránátot lőttek ki pénteken az állambiztonsági szolgálat székházára a Sínai-félszigeti el-Arísban, a gázai övezeti határ közelében - közölték szemtanúk, és szavaikat megerősítette egy forrás is a biztonsági szolgálatnál. A lövedék tüzet okozott az épületben, és ablakok is betörtek. Áldozatokról nem tudni, és az sem ismeretes, kik állnak a támadás mögött.

Újabb tüntetésre készül Kairó

Ezrek gyülekeztek péntek reggel, immár tizenegyedik napja a kairói Tahrír téren, ahol - tekintettel az iszlám heti nagy imájára - minden eddiginél nagyobb tüntetésre számítanak az elnök távozását követelők részéről.

- Távozni szeretnék az elnöki posztról, de nem tehetem, mert félek, hogy káosz uralkodna el az országon - idézte címlapon pénteken az al-Ahbár című félhivatalos egyiptomi lap Hoszni Mubarakot, aki az ABC amerikai tv-nek nyilatkozott ilyen értelemben.

Az elnök egyszersmind tudatta, hogy semmi esetre sem szándékozik távozni az országból.

Omar Szuleimán újonnan kinevezett alelnök, aki a kairói tv-nek adott hosszú interjút, egyfelől azt hangoztatta, hogy a "január 25-i mozgalom" - a fiatalok tiltakozó megmozdulásai, amelyeknek közvetlen előzménye a tunéziai "jázminos forradalom" volt - törvényes követeléseken alapult, és a kormány eleget is tett a várakozásoknak. Ilyen intézkedésnek nevezte azt, hogy megtiltották az előző kormány több tagjának, mindenekelőtt Habíb el-Adli volt igazságügy-miniszternek,hogy távozzék az országból, és lefoglalták bankszámláikat.

Az alelnök másrészről összeesküvést nevezett meg az események hátteréül, amelyben "külföldiek és arabok" egyaránt részt vettek. Az al-Ahbár tudni vélte pénteken, hogy előző nap a tömegek nem kevesebb, mint 58 "külföldi és arab ügynököt" fogtak el Kairóban és az ország egyéb kormányzóságaiban.

A megnevezett szervezetek közös nevezője az iszlám fundamentalizmus: 22-en szöktek meg sajtójelentések szerint a Hezbollah libanoni síita mozgalom tagjai közül egyiptomi börtönükből, a palesztin Hamász tagjai és a Muzulmán Testvériség - nemzeti hovatartozással nem ismertetett - emberei társaságában. Sauki asz-Szajjed jogász professzort idézve az al-Maszri al-Jóm című független kairói újság több lehetséges forgatókönyvet jelölt meg a mostani egyiptomi válság megoldására.

Az első az elnök azonnali lemondása, amely esetben a nemzetgyűlés elnöke töltené be az államfői posztot, azzal, hogy az alkotmány értelmében 67 napon belül elnökválasztást tartanak; a második a nemzetgyűlés feloszlatása, az elnöki távozás és a legfelső alkotmánybíróság elnökének kinevezése, amely megoldás azonban alkotmányos űrhöz vezetne az alkotmány módosításához szükséges nemzetgyűlés híján; a harmadik lehetőség abban állna, hogy az elnök alelnökére ruházná jogosultságait, amit, ha szűkre szabott esetekben, de megtehetne; végül a negyedik forgatókönyv az elnök maradása az alkotmány - versenyen alapuló választást jelentő - módosításával egyetemben, amit a professzor "alkotmányilag és gyakorlatilag" a legtisztább megoldásnak vél, kétséges azonban, hogy mennyire számol az utca követeléseivel.

Berlin felfüggeszti a fegyverszállítást Egyiptomnak

Az egyiptomi városokban zajló tiltakozó megmozdulások láttán a német kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti az arab országba irányuló fegyverszállításokat - jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium szóvivője.

Németország az utóbbi években évi 10 és 40 millió euró közötti értékben adott el haditechnikai eszközöket Egyiptomnak. A berlini kormány visszautasította azokat a jelentéseket, amelyek szerint Németországban kiselejtezett vízágyúkat vetett volna be az egyiptomi rendőrség az utcai tüntetők ellen.

A tiltakozók és újságírók bántalmazása miatt bekérették a német külügyminisztériumba Egyiptom berlini nagykövetét - közölte pénteken a tárca szóvivője.

A diplomatának értésére adták, hogy Berlin elfogadhatatlannak tartja a német állampolgárokkal és külföldi tudósítókkal szembeni túlkapásokat.

Békés ima és hatalmas tüntetés Kairóban

Tízezrek imádkoztak, majd tüntettek békésen pénteken, a heti ima napján a kairói Tahrír téren Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondását követelve.

Az elmúlt két nap megmozdulásait meghazudtoló nyugalomban és derűvel gyülekeztek az emberek a téren, ahonnan ezúttal távolmaradtak az államfő hívei.