Ígéretet tettek, betartják?

A csehek januárra ígérik a lisszaboni szerződés ratifikálását

A cseh szenátus és a képviselőház elnöke egyaránt arra tett ígéretet, hogy januárra Csehország is ratifikálja a Lisszaboni Szerződést - mondta el az MTI-nek Katona Béla, az Országgyűlés elnöke szombaton Ljubljanában, a Regionális Együttműködés Országainak kétnapos, parlamenti elnöki konferenciájának zárt ülését követően.

2009.10.17 12:35MTI

Csehország jelenleg az Európai Unió egyetlen tagállama, amely még nem ratifikálta az unió reformszerződését, a dokumentum életbe lépéséhez már csak Václav Klaus elnök aláírása, illetve a cseh alkotmánybíróság döntése hiányzik.

A Regionális Együttműködés Országainak - Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Ausztria, Csehország és Magyarország, valamint a meghívottként részt vevő Horvátország, Bulgária és Románia - parlamenti delegációinak fórumán arról részleteiben nem volt szó, hogy miként kerülhet pont a ratifikációs folyamat végére. A klímaváltozás mezőgazdaságot és közlekedést érintő kihívásait tárgyaló pénteki napirendi pontok után szombaton a Lisszaboni Szerződésből a tagállamok nemzeti parlamentjeire háruló feladatokról tárgyaltak zárt ajtók mögött a Regionális Együttműködés Országainak parlamenti elnökei.

Katona Béla a szombati tárgyalásokról az MTI-nek kifejtette: ha életbe lép a szerződés, annak végrehajtási folyamata különösen érinti Magyarországot, miután a jövő év januárjától Spanyolországgal és Belgiummal a hármas elnökség tagjai leszünk, 2011 januárjától pedig Magyarország lesz a soros elnök. Ezzel ugyanis a közép-európai országoknak "csatornát tudunk nyitni" arra, hogy véleményeiket az Európai Tanács és az Európai Bizottság felé el tudják juttatni.

A zárt ülésen elhangzottakkal kapcsolatban Katona közölte: a Lisszaboni Szerződésből adódó egyik legjelentősebb változás, hogy nem kell teljes egyetértés, csak többségi elfogadás a döntések meghozatalához, az egyes parlamenteknek pedig nemzeti kontrollt biztosítanak a döntések kapcsán. A változásokra azonban fel kell készülni, intenzívebbé kell válnia a közép-európai térség együttműködésének.

Hozzátette, hogy az egyes tagállamoknak nem tetsző döntések esetében az Európai Bírósághoz lehet fordulni, "de nem lenne szerencsés, ha politikai, társadalmi, gazdasági kérdéseket bírósági úton döntenének el tárgyalások helyett". Katona Béla kétoldalú megbeszéléseket folytatott Ljubljanában Pavel Gantarral, a szlovén nemzetgyűlés (Drzavni Zbor) elnökével.

Megállapodtak arról, hogy a két ország illetékes parlamenti bizottságai együtt látogatják meg a határ mentén élő kisebbségeket és közös álláspontot alakítanak ki, hogy miként lehet hatékonyabbá tenni az egyébként eddig is jól működő kapcsolatokat. A parlamenti gazdasági bizottságok is találkoznak a közeljövőben, a határon átnyúló közlekedési kapcsolatok kiszélesítése ügyében, amelyről az Országgyűlés előtt szerepel egy határozati javaslat is. E két bizottság tárgyal majd arról is, hogy a remélhetőleg múlófélben lévő gazdasági válság negatív hatásait miként csökkenthetné a két ország együttműködése.

A kétnapos ljubljanai konferencia zárásaként a részt vevő tagállamok és a meghívott országok parlamenti elnökei közös állásfoglalást fogadtak el. Ebben egyrészt a közúti közlekedéssel járó károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében közös fellépést, határokon átnyúló együttműködést szorgalmaznak, másrészt a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásainak mérséklése érdekében a fenntartható - és megváltozott körülményekhez alkalmazkodó - fejlődés elősegítését helyezik előtérbe.

A tagállamok az állásfoglalásban reményüket fejezték ki, hogy a Lisszaboni Szerződés remélhetőleg közelgő hatályba lépése megerősíti az Európai Unió átláthatóságát a döntési folyamat demokratikusabbá tételével.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.