Botrány

Epstein az Európa Tanács vezetőjével is emailezett

Az újonnan nyilvánosságra hozott kongresszusi dokumentumok azt mutatják, hogy az elítélt szexuális bűnöző Jeffrey Epstein az Európa Tanács korábbi vezetőjével arról beszélgetett, hogyan léphet kapcsolatba magas rangú orosz tisztviselőkkel.

2025.11.14 16:41ma.hu

Frissen nyilvánosságra hozott amerikai kongresszusi dokumentumok szerint Jeffrey Epstein 2018-ban közvetlen kapcsolatot keresett magas rangú orosz tisztségviselőkkel, és ebben segítséget is kért az Európa Tanács akkori főtitkárától, Thorbjørn Jaglandtól.

A szerdán közzétett anyagok alapján Epstein 2018 júniusában levelet írt Thorbjørn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának, amelyben azt javasolta: próbáljon kapcsolatot teremteni közte és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között. Epstein azt írta, Jagland akár Vlagyimir Putyinnak is sugallhatná, hogy Lavrov értékes „rálátást kaphatna” egy ilyen beszélgetésből. A válasz nem késett: Jagland közölte, hogy másnap találkozik Lavrov egyik asszisztensével, és javasolni fogja a kapcsolatfelvételt. A levél megfogalmazása kapkodónak és hibákkal telinek tűnik, de a szándék világos volt: a diplomata közvetítő szerepet vállalt Epstein kérésében.

Nem ismert, hogy a tervből született-e bármilyen tényleges találkozó vagy folytatás, ám a levelezés világossá teszi, hogy Epstein aktívan törekedett arra, hogy kapcsolatba léphessen orosz vezetőkkel. Az e-mailek egy pontján külön is méltatta Vitalij Csurkint, Oroszország néhai ENSZ-nagykövetét, akivel korábban állítása szerint több alkalommal beszélt Donald Trump amerikai elnök megértésének módjáról. Epstein úgy fogalmazott: Csurkin „megértette Trumpot” az ő magyarázatai után, és szerinte „nem bonyolult” felismerni, hogy Trumpnak politikai értelemben mindig „látható nyereséget” kell mutatnia.

Jagland később az NRK norvég közszolgálati csatornának küldött üzenetében igyekezett elhatárolódni Epstein magánéletének sötét oldalától, hangsúlyozva, hogy diplomáciai munkájában rendszeresen találkozott különféle szereplőkkel, akik újabb kapcsolatokba vezették be őt. A politikus szerint számára kiemelten fontos volt megérteni az amerikai–európai viszony alakulását Trump első elnöki ciklusa alatt, különösen annak fényében, hogy európai országok egy része Oroszország kizárását szorgalmazta az Európa Tanácsból. Jagland saját szerepét úgy értékelte, hogy minden alkalmat megragadott arra, hogy a kizárás veszélyeire felhívja a figyelmet, mivel az szerinte több mint százmillió orosz állampolgárt fosztott volna meg attól, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson.

Az Európa Tanács hivatalosan nem kommentálta az ügyet, Epstein pedig 2019 augusztusában a börtönben meghalt, így a levelekben szereplő szándékok nagy része már nem tisztázható. A norvég politikus, aki korábban miniszterelnök és külügyminiszter is volt, 2009 és 2019 között vezette a strasbourgi szervezetet, és mandátuma vége felé határozottan ellenezte Oroszország kiválását vagy kizárását.

A most napvilágra került dokumentumok mindenesetre megerősítik, hogy Epstein a 2008-as ítéletét követően is kiterjedt nemzetközi kapcsolatok fenntartására törekedett. A kongresszusi bizottság által kiadott több ezer oldalnyi irat szerint a pénzember a Trump-adminisztráció első ciklusában megpróbált befolyást szerezni, vagy legalább tanácsadói szerepben feltűnni bizonyos kormányzati és diplomáciai körökben, köztük Oroszország irányában is.

A Fehér Ház szerdai tájékoztatóján Karoline Leavitt szóvivő úgy értékelte, hogy a publikált levelezés „semmit sem bizonyít azon kívül, hogy Trump nem követett el semmilyen jogsértést”. Trump eközben politikai ellenfeleit azzal vádolta, hogy a „Jeffrey Epstein-hazugságot” próbálják felemlegetni, hogy eltereljék a figyelmet a belpolitikai viták, mindenekelőtt a kormányzati leállás körüli konfliktus kezeléséről.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.