USA

Trump 1 milliárd dolláros perrel fenyegeti a BBC-t a manipulált dokumentumfilm miatt

Donald Trump amerikai elnök jogi lépéseket helyezett kilátásba a brit állami televízió ellen, miután egy dokumentumfilmben etikai aggályokat vetett fel az általa 2021. januári eseményekhez kapcsolódó beszédének manipulált szerkesztése.

2025.11.12 12:28ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Újabb botrány rázta meg a BBC-t, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy egymilliárd dolláros pert fontolgat a brit állami finanszírozású csatornával szemben. A vád szerint a közszolgálati televízió „szándékosan és megtévesztő módon” manipulálta a 2021. január 6-án elhangzott elnöki beszéd felvételeit, hogy azt a benyomást keltse: Trump közvetlenül buzdította híveit a Capitolium ostromára. Az eset óriási politikai hullámokat vetett mindkét országban, miközben a BBC vezetésében máris személyi áldozatokat követelt a botrány.

A vihar középpontjában a Panorama: Trump – A Second Chance? című dokumentumfilm áll, amelyet tavaly novemberben, közvetlenül az amerikai elnökválasztás előtt sugároztak. A műsor készítői a gyanú szerint egymástól több mint ötven perccel elhangzott mondatokat vágtak össze úgy, mintha Trump egyetlen beszédében hívta volna fel híveit arra, hogy „harcoljanak, amíg csak tudnak”, és együtt vonuljanak a Capitoliumhoz. A BBC később elismerte, hogy a szerkesztés „téves benyomást kelthetett”, és hivatalosan is bocsánatot kért.

A bocsánatkérés azonban nem volt elegendő. Trump jogi képviselője, Alejandro Brito november 9-én levelet küldött a BBC-nek, amelyben teljes helyreigazítást, nyilvános bocsánatkérést és pénzbeli kártérítést követelt az elnök jó hírnevének megsértése miatt. A BBC elnöke, Samir Shah a brit parlament kulturális és médiaszakbizottságához intézett levelében megerősítette: a szerkesztési hibák valóban olyan képet festettek Trump beszédéről, „amely erőszakos cselekvésre való közvetlen felhívásként volt értelmezhető”.

A botrány belső vizsgálatot is elindított, amelynek során kiderült, hogy már hónapokkal korábban jelezte egy BBC-s etikai tanácsadó, Michael Prescott, hogy a dokumentumfilm torzított szerkesztése megsérti a műsorszolgáltató saját etikai kódexét. Panaszát azonban a vezetőség figyelmen kívül hagyta. A kiszivárgott belső feljegyzés végül a brit The Telegraph laphoz került, ami végül a BBC két vezetőjének, Tim Davie főigazgatónak és Deborah Turness hírigazgatónak a lemondásához vezetett.

Trump szóvivője szerint a BBC „tudatosan és rosszindulatúan” szerkesztette meg a műsort, hogy beavatkozzon az amerikai választásokba és befolyásolja a közvéleményt. A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt korábban „baloldali propagandagépezetnek” nevezte a BBC-t, amely szerinte elveszítette a közszolgálatiság iránti hitelességét.

A Downing Street eközben igyekszik távolságot tartani az ügytől. Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője elismerte, hogy „nyilvánvalóan hibák történtek”, de visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a BBC politikailag elfogult vagy korrupt lenne. A brit kormány egyelőre nem kommentálta, hogy a per esetleges kimenetele milyen hatással lehet a brit–amerikai diplomáciai kapcsolatokra, ám a BBC körüli válság immár túlmutat a médiaszfér

Trump mostani fenyegetése beleillik az elnök hosszú ideje tartó, a média ellen folytatott politikai és jogi küzdelmébe. Az elmúlt években több amerikai sajtóorgánum, köztük a CBS és az ABC News is peren kívüli egyezséget kötött az elnökkel hasonló ügyekben. Az elnök következetesen azt állítja, hogy a nagy médiavállalatok többsége „baloldali beállítottságú” és „rendszerszinten ellenséges” vele szemben, gyakran terjesztve „hamis történeteket” a konzervatív politikai tábor hiteltelenítésére.

A BBC elleni perfenyegetés így nem csupán jogi, hanem szimbolikus természetű is: az amerikai elnök a globális médiarendszer egyik legfontosabb intézményét vádolja azzal, hogy manipulálja a politikai narratívát. Az ügy kimenetele nemcsak a sajtószabadság és a politikai befolyás viszonyát alakíthatja át, hanem új kérdéseket vethet fel a mesterséges intelligenciával támogatott szerkesztési technológiák, a dezinformáció és a médiaetika határterületein is.

A BBC hitelessége és Trump politikai reputációja most egyaránt tétre kerül: a történet már nemcsak a brit sajtóbotrányról, hanem a modern információs háború természetéről is szól – arról, hogy a 21. században ki birtokolja az igazság elbeszélésének jogát.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.