EU
A világ legrövidebb politikai karrierei - Helló és Viszlát Sébastien Lecornu!
Sébastien Lecornu lemondása új fejezetet nyit Franciaország válságában.
2025.10.06 16:43ma.huSébastien Lecornu francia miniszterelnök lemondása alig 27 nappal kinevezése után újabb mélypontot jelent Emmanuel Macron elnök kormányzásában – és egyben felkerült a világtörténelem leggyorsabban távozó politikai vezetői közé. Lecornu kormánya mindössze 12 órát élt hivatalosan, hiszen alig néhány órával a kabinet felállítása után a teljes kormány benyújtotta lemondását.
A francia politikai élet nem idegen a rövid életű miniszterelnökségek történetétől, de Lecornu rekordja még így is különleges. Az elmúlt évtizedben Michel Barnier tartotta a legrövidebb francia kormányfői ciklus rekordját: 2024-ben három hónapig vezette a kormányt, mielőtt a politikai megosztottság és a gazdasági elégedetlenség őt is elsodorta. A történelemben azonban voltak még rövidebb epizódok is – a legrövidebbet a Mortemart herceg jegyezte, aki mindössze néhány óráig volt Franciaország miniszterelnöke, mielőtt az 1830-as forradalom elsöpörte a Bourbon-restaurációt.
A francia politikai instabilitás tehát nem új jelenség, de Lecornu esetében különösen szimbolikus, hogy mindössze annyi ideig volt hivatalban, amennyi idő alatt a Hold megkerüli a Földet – 27 napig. Elemzők szerint ez a fejlemény nemcsak Macron kormányzati válságát mélyíti, hanem egyben azt is mutatja, hogy a francia politikai rendszer a koalíciós kompromisszumok hiánya és a közbizalom összeomlása miatt egyre kevésbé működőképes.
A világtörténelemben azonban Lecornu nincs egyedül a rövid politikai karrierek klubjában. Az Egyesült Királyságban Liz Truss 44 napos miniszterelnöksége a sajtóban már legendává vált, miután a Daily Star egy salátalevéllel versenyeztette, amely tovább „tartott”, mint ő a Downing Streeten. A francia sajtó ironikusan már „a spenót miniszterelnökének” nevezte Lecornu-t, utalva arra, milyen gyorsan „elernyedt” a politikai nyomás alatt.
Ha a rekordokat nézzük, a világ leggyorsabban távozó vezetője címét minden bizonnyal a mexikói Pedro Lascuráin birtokolja, aki 1913. február 19-én mindössze 45 percig volt Mexikó elnöke. Hivatali ideje alatt legfeljebb annyit tudott tenni, hogy aláírta teljes, többtagú nevét néhány hivatalos dokumentumon, mielőtt átadta a hatalmat Victoriano Huertának, aki katonai puccsal ragadta meg az elnöki széket.
Latin-Amerikában egyébként nem ritkák az ilyen kaotikus politikai váltások: Argentínában például 2001-ben tíz nap alatt öt különböző elnök váltotta egymást. Ausztráliában Frank Forde 1945-ben mindössze nyolc napig volt miniszterelnök, míg az Egyesült Államokban William Henry Harrison 1841-ben pontosan egy hónap után halt meg tüdőgyulladásban, így övé maradt a legrövidebb elnöki hivatali idő.
Európában a második világháború idején is akadtak villámgyors kormányváltások. Németországban Joseph Goebbels mindössze egy napig volt kancellár Hitler halála után, míg utódja, Karl Dönitz 23 napig töltötte be a posztot, mielőtt az ország kapitulált. Ausztriában Arthur Seyss-Inquart két napig volt kancellár az Anschluss előtt.
A rekordlistán Olaszország is jól szerepel: Amintore Fanfani 1954-es kormánya 12 nap után bukott meg, majd 1987-ben ismét visszatért – ezúttal 11 napra. Giulio Andreotti első kormánya 1972-ben kilenc nap után omlott össze. Skandináviában is akadt példa hasonlóra: Svédországban Magdalena Andersson 2021-ben mindössze hét óráig volt miniszterelnök, mielőtt elveszítette a parlament támogatását.
Sébastien Lecornu most ezen illusztris társaság tagjává vált – egy korszak szimbólumává, amelyben a politikai lojalitás, a közbizalom és a hatékonyság hiánya együtt döntötte romba a francia kormányzást. Bár karrierje rövid volt, lemondása mély sebet ejtett Emmanuel Macron elnökségén, amely így egyre inkább az összeomlás szélére sodródik – és talán egy új, még bizonytalanabb korszak nyitányát is jelenti a francia politikában.
Kinyomtatom
Hozzáadom a könyvjelzőhöz
Küldd ide: Delicious
Küldd ide: Digg
Küldd ide: Facebook
Küldd ide: myspace
Küldd ide: twitter


