Háború

Németország szívesen lelövi az idegen drónokat

Németország fokozza a drónvédelmi intézkedéseket és engedélyezi a hadseregnek a drónok lelövését belföldön.

2025.09.29 06:10ma.hu

A német kormány új jogszabályt készít elő, amely lehetővé tenné a hadsereg számára a belföldi drónok lelövését. A döntést a belügyminiszter azzal indokolta, hogy a Németország és Észak-Európa felett egyre gyakoribb drónincidensek állandó hibrid fenyegetést jelentenek, amelyekkel a rendőrség önmagában nem tud hatékonyan megbirkózni.

Alexander Dobrindt belügyminiszter Berlinben jelentette be, hogy átfogóan módosítják a 2005-ben elfogadott légi biztonsági törvényt. Az új szabályozás két pillérre épülne: egyrészt létrehoznak egy nemzeti drónvédelmi központot, amelyben a szövetségi és tartományi rendőrség, a szövetségi bűnügyi hivatal és a Bundeswehr is közösen dolgozna. A központ nemcsak a forrásokat és költségvetéseket koncentrálná, hanem a legújabb technológiák fejlesztését és kutatásait is összehangolná. Dobrindt külön kiemelte azokat a megoldásokat, amelyek a zavaró- és átvételi rendszerektől egészen a „drón-drón elleni” eszközökig terjednek.

Másrészt a jogszabály-módosítás kifejezetten kimondaná, hogy a hadsereg is beavatkozhat a civil hatóságok segítségére, ha a rendőrség kapacitása nem elég. Ez magában foglalná az ellenséges drónok lelövésének lehetőségét is, amit a jelenlegi keretrendszer nem tesz lehetővé. A rendőrség eddig főként hálókkal és jelzavaró eszközökkel próbálkozott, amelyek hatástalanok a nagyobb, akár katonai jellegű drónokkal szemben.

Az elmúlt hetekben Észak-Németországban és Dániában egyre több riasztást adtak ki ismeretlen drónok miatt. Koppenhága fő repülőterét például több órára le kellett zárni, miután nagyméretű drónokat észleltek a tiltott légifolyosókban. A német kormány szerint ezek az esetek bizonyítják, hogy a dróntechnológia fegyverként vagy kémkedési célokra való alkalmazása valós és sürgető veszély.

Ugyanakkor a Bundeswehr belföldi bevetése komoly alkotmányos kérdéseket vet fel. Németország alaptörvénye ugyanis szigorúan korlátozza a hadsereg belpolitikai szerepvállalását, és csak kivételes esetekben, katasztrófahelyzetben engedi meg a katonai beavatkozást. A kormány azonban azzal érvel, hogy a hibrid fenyegetések új korszakot nyitottak, ahol a hagyományos jogi keretek már nem nyújtanak elegendő védelmet.

Dobrindt közölte, hogy az őszi parlamenti ülésszakban terjesztik be a törvénymódosítást. A javaslat várhatóan élénk vitát vált majd ki, hiszen egyszerre érinti a nemzetbiztonság, a technológiai fejlődés és az alkotmányosság kérdéseit.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.