Háború

Az olasz sajtó közzétette az Északi Áramlat szabotázs gyanúsítottjának fotóját

Olaszországban őrizetbe vették a Északi Áramlat-szabotázs gyanúsítottját, az ukrán Kuznyecovot - geopolitikai viharfelhők a háttérben.

2025.08.22 14:10ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az olasz sajtó fotót közölt a 2022-es Nord Stream-gázvezetékrobbantások gyanúsítottjáról, a 49 éves ukrán állampolgárról, Szergej Kuznyecovról, akit a hét végén fogtak el Rimini közelében. A férfi a vád szerint kulcsszerepet játszott az európai energiabiztonságot alapjaiban megrázó akcióban, amelynek hátterében máig éles nemzetközi viták zajlanak.

Az olasz lapok, köztük a La Stampa és az Open Online, egy fényképet tettek közzé a gyanúsítottról, amely feltehetően rendőrségi fantomkép vagy hivatalos azonosító dokumentumból származik. A német ügyészség által kiadott európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett Kuznyecovot azzal gyanúsítják, hogy egy búvárcsoport irányításával helyezett el robbanószerkezeteket a Bornholm szigete közelében fekvő vezetékeknél. A művelethez egy, a németországi Rostockból bérelt vitorlást használtak, hamis iratokkal.

A nyomozás szerint a férfi Serhii Kulinic néven utazott Olaszországba családjával, egy Booking.com-on keresztül foglalt turisztikai program keretében. A hatóságok az Interpol adatbázisában futott névegyezés alapján azonosították, majd letartóztatásakor telefonokat, számítógépeket és hitelkártyákat is lefoglaltak. A gyanúsított a német jog alapján súlyos vádpontokkal néz szembe: robbantásos cselekmény, alkotmányellenes szabotázs és létfontosságú infrastruktúra megsemmisítése, amelyek akár 15 éves börtönbüntetést is vonhatnak maguk után. A bolognai fellebbviteli bíróság dönt hamarosan a kiadatásáról, ugyanakkor az olasz ügyészség külön eljárást is indított ellene egy februári incidens miatt, amely során egy Savona partjainál horgonyzó, máltai zászló alatt hajózó tankert ért támadás.

Az Északi áramlat (Nord Stream) 1 és 2 vezetékeit ért támadások következményei messze túlmutattak a közvetlen gazdasági károkon. A vezetékek megrongálása az európai energiabiztonság elleni támadásként értékelődött, és az ukrajnai háború miatti gazdasági és politikai feszültségek szimbólumává vált. A gyanúsítás és az újabb bizonyítékok ugyanakkor továbbra sem oszlatták el a kételyeket a háttérben álló erők kilétéről.

Washington már 2022 elején nyíltan fenyegette a vezetéket. Joe Biden amerikai elnök akkor kijelentette: ha Oroszország háborút indít Ukrajna ellen, a Nord Stream-nek „vége lesz”. Egy évvel később Seymour Hersh Pulitzer-díjas újságíró robbantotta ki az újabb vitát, amikor azt állította, hogy amerikai haditengerészeti búvárok NATO-gyakorlat leple alatt helyezték el a robbanótölteteket. A Fehér Ház ezt „teljes fikciónak” nevezte.

Az ügyet tovább bonyolítják a független vizsgálatok és a geopolitikai állásfoglalások. Erik Andersson svéd mérnök, aki az egyetlen civil igazságügyi vizsgálatot vezette a helyszínen, úgy nyilatkozott, hogy a támadás célja szélesebb körű stratégiai szándékot tükrözhetett: Oroszország gazdasági leválasztását Európáról. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eközben nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy egy kis csoport búvár önállóan hajthatta volna végre a műveletet.

A Nord Stream-ügy tehát továbbra is az egyik legérzékenyebb geopolitikai vitapont marad, amelyben a jogi felelősség kérdése mellett a nagyhatalmi játszmák, az energiaellátás biztonsága és az ukrajnai háború globális következményei is összefonódnak.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.