Háború

Washington légicsapást mért Iránra - amit eddig tudni lehet

Elemzők szerint a mostani légicsapás az Egyesült Államok és Irán közötti évtizedes feszültség újabb, talán legsúlyosabb fordulópontja. A következő napok fejleményei kulcsfontosságúak lehetnek a közel-keleti régió stabilitása szempontjából.

_{2025.06.22 14:00}_ma.hu

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Vasárnap hajnalban az Egyesült Államok nagy erejű légicsapásokat hajtott végre Irán három kulcsfontosságú nukleáris létesítménye ellen: Fordow, Natanz és Iszfahán voltak a célpontok. Az akciót Donald Trump amerikai elnök jelentette be, aki "nagyon sikeres támadásnak" nevezte a hadműveletet, és később egy televíziós beszédben azt állította: a célpontokat "teljesen és tökéletesen megsemmisítették".

Vagy béke, vagy sokkal súlyosabb csapások

Az amerikai elnök szerint Teheránnak most "a békét kell választania", különben a jövőben "sokkal súlyosabb támadások" következnek. A bevetés során először vetették be éles helyzetben a GBU-57 Massive Ordnance Penetrator (MOP) névre hallgató, 13 600 kg-os bunkerromboló bombát, melyet B-2 Spirit lopakodó bombázók szállítottak. Emellett tengeralattjárókról indított Tomahawk rakétákat is bevetettek.

Irán: nincs sugárszennyezés, de a válasz elkerülhetetlen

Az Iráni Nukleáris Biztonsági Központ megerősítette, hogy a három helyszínen vészhelyzeti ellenőrzéseket végeztek, és nem találtak radioaktív szennyeződést vagy szivárgást. Ezt később a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) is megerősítette.

Az iráni külügyminisztérium közleményében „brutális katonai agressziónak” és az ENSZ Alapokmánya, valamint a nemzetközi jog példa nélküli megsértésének nevezte a támadást. A dokumentum szerint Irán „minden jogot fenntart arra, hogy teljes erejével ellenálljon az amerikai agressziónak”, és hangsúlyozták: Izrael „bűnös bűnrészessége” is szerepet játszott az eseményekben.

Abbas Araghchi iráni külügyminiszter külön nyilatkozatban kijelentette: Teherán „minden lehetőséget mérlegel, hogy megvédje szuverenitását, érdekeit és népét”.

Izrael üdvözli Trump "bátor döntését"

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök – aki június 13-án már katonai támogatást kért Washingtontól – üdvözölte Trump „bátor döntését” és úgy fogalmazott:

„Az Egyesült Államok félelmetes és igazságos erejének bevetése Irán nukleáris létesítményei ellen történelmi fordulópontot jelent, amely a Közel-Keletet és a világot egy békésebb és virágzóbb jövő felé vezetheti.”

Megosztott amerikai politika

Az amerikai belpolitikában éles ellentétek alakultak ki. A Demokrata Párt számos képviselője alkotmányellenesnek és kongresszusi jóváhagyás nélküli agressziónak nevezte a támadást. Bernie Sanders szenátor „kirívó alkotmányos visszaélésről” beszélt, míg Sean Casten képviselő egyenesen „egyértelműen felelősségre vonást igénylő tettnek” minősítette.

A Republikánus Párt több tagja viszont kiállt Trump mellett. Mike Johnson házelnök szerint a csapás „szükséges, célzott és korlátozott” volt, hasonlóan korábbi elnökök lépéseihez. Robert Aderholt képviselő még Winston Churchillhez is hasonlította Trumpot.

Öböl-államok aggodalma

A támadás nemzetközi visszhangja sem maradt el. Szaúd-Arábia külügyminisztériuma aggodalmát fejezte ki, és önmérsékletre szólított fel, miközben Katar és Omán egyaránt elítélték a lépést, és "katasztrofális következményektől" tartanak - nemcsak a térségben, hanem globálisan is.

Kezdőlap