Nagy-Britannia

Merre tovább, Munkáspárt?

"Új nemzedék" - öt éve a brit Munkáspárt akkor frissen megválasztott fiatal vezetője, az alig 40 éves Ed Miliband hirdette meg ezt az új jelszót, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a legnagyobb baloldali brit politikai erő szakítson a veterán elődök, Tony Blair és Gordon Brown "Új Labour" néven másfél évtizeddel korábban elindított politikai kísérletével.

2015.09.12 15:24MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Munkáspárt szombaton ismét nemzedéket váltott, csak éppen ellenkező irányban: a súlyos májusi választási vereség után lemondott - még akkor is mindössze 45 esztendős - Miliband helyére a szavazásra jogosult csaknem félmillió tag és pártoló ezúttal egy igazi politikai veteránt választott a Munkáspárt alsóházi frakciója és árnyékkormánya élére a 66 éves Jeremy Corbyn személyében.

A Munkáspártban azonban a politikai időszámítást tekintve is nemzedékváltás történt, mégpedig szintén visszafelé, hiszen azok a célkitűzések, amelyek Corbyn politikai alapállását sarkalatosan meghatározzák, egybehangzó elemzői vélemények szerint az 1970-es, 1980-as évek Munkáspártjának hagyományos "szocialista" éráját idézik vissza.

Corbyn politikai programjának fajsúlyos elemei között szerepel a brit önálló nukleáris csapásmérő erőt hordozó Trident tengeralattjáró-flotta felszámolása, valamint a korábbi konzervatív kormányok idején privatizált nagy infrastrukturális hálózatok, köztük a brit vasút visszaállamosítása.

A visszaállamosítási program az egyik legfontosabb olyan tényező, amellyel kiteljesedik a Tony Blair által két évtizede meghirdetett "Új Munkáspárt" ideológiájának és politikai struktúrájának Ed Miliband által már elkezdett leépítése.

A New Labour programjával Blair és Brown, valamint a mögöttük felsorakozott ideológuscsapat azt akarta elérni, hogy a Munkáspárt tartósan megválaszthatóvá és elfogadhatóvá váljon az 1979-től 18 éven át tartó előző konzervatív éra példátlan magánosítási hulláma során kisrészvényessé tett tízmilliók, valamint az üzleti szféra számára.

E munkáspárti "peresztrojka" korántsem egyetlen, de legfontosabb mozzanata a híres-hírhedt Negyedik Záradék törlése volt a pártalkotmányból. A klauzula 1918 óta a Munkáspárt alapokmányának sarokkövét alkotta, és kimondta: annak érdekében, hogy a munkások "tevékenységük gyümölcséhez maradéktalanul és igazságos elosztásban hozzájuthassanak", a termelőeszközöknek köztulajdonban kell lenniük. Ez a záradék az 1990-es évek közepére, a tulajdonosi társadalom kiépülése után az egyéni befektetések biztonságát kérdésessé tévő államosítás és visszaállamosítás szinonimájává vált.

Jeremy Corbyn

A New Labour lendülete Tony Blairt három egymást követő választási győzelemre vezette, ami a Labour történetében máig példátlan diadalsorozat.

Az utolsó ilyen győzelmet azonban a Munkáspárt tíz évvel ezelőtt aratta, és a Labour 2010 óta ismét ellenzékben van. Miliband, aki az öt éve elszenvedett előző választási vereség után vette át a párt vezetését, markáns ívben elfordult a Blair-Brown féle Új Labour üzletbarát politikájától, abból a meggondolásból, hogy a 2008 után elhatalmasodott súlyos pénzügyi válság és az ezt követő mély recesszió nyomán megérett az idő a piac és a piaci szereplők megregulázására.

E politika egyik központi eleme volt az a terv, amelynek alapján a Munkáspárt - ha megnyerte volna az idei választásokat - 2017-ig befagyasztotta volna a lakossági energiaárakat, oly módon, hogy azok csak lefelé mozdulhatnának, felfelé nem. A Labour egyben felruházta volna az ágazati felügyeletet a díjszabások hatósági csökkentésének törvényben rögzített jogával is.

A Munkáspárt mindemellett a brit bankszektor legnagyobb cégeit fiókhálózataik törvényileg előírt áramvonalasítására is kötelezte volna, piaci súlyuk csökkentése végett.

Miliband sem ment el azonban odáig, ameddig Corbyn, vagyis nem hirdette meg az elmúlt évtizedekben magánkézre adott, egykor állami tulajdonú nagy infrastrukturális hálózatok, köztük a vasút visszaállamosítását.

Corbyn e kezdeményezése akár népszerűnek is bizonyulhat. A Margaret Thatcher és John Major nevével fémjelzett előző konzervatív érában - Nyugat-Európában szinte példátlan módon - a teljes brit vasúti szolgáltatást is privatizálták, amelynek során az addig egységes állami vasúttársaság, a British Rail több tucatnyi magáncég kezébe került.

A brit közvélemény szemében ez enyhén szólva sikertelen vállalkozásnak bizonyult: jelenleg is folyamatosak a botrányok vasútközlekedés sokszor kritikán aluli minősége, a koszos szerelvények állandó túlzsúfoltsága, a rendszeres késések és járattörlések miatt, miközben a zömmel állami tulajdonú francia és német vasúthálózat fényévekkel jár a brit előtt.

Jeremy Corbyn a Munkáspárt egy olyan politikai időszakának veteránja, amelyet történelmi nevek - Harold Wilson, James "Jim" Callaghan, Michael Foot - fémjeleznek. A jövő titka, hogy 2020-ban, az akkor már tíz éve hatalmon lévő Konzervatív Párt legyőzéséhez e nosztalgikus háttér elégséges lesz-e.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.