Még mintegy hétszáz túsz van fogságban

A szabadság képei: Kiszabadult a kolumbiai gerillák fogságából Ingrid Betancourt

Kiszabadult a baloldali kolumbiai gerillák fogságából szerdán Ingrid Betancourt-t, egykori kolumbiai elnökjelölt, aki 2002-ben került a kezükre.

Ingrid Betancourt hat év után szabadult a gerillák fogságából képgaléria

2008.07.03 08:39MTI

A kolumbiai-francia kettős állampolgárságú asszonnyal együtt nyerte vissza szabadságát három amerikai személy és 11 kolumbiai katona is. A három amerikai a védelmi minisztérium szerződtetett munkatársa volt, és akkor került fogságba 2003-ban, amikor könnyű repülőgépük kényszerleszállást hajtott végre az őserdőben. A kolumbiai védelmi miniszter szerint mindannyian épek és egészségesek. A három amerikai túszt egyenesen az Egyesült Államokba vitték, egy San Antonio-i (Texas) kórházban vizsgálják ki őket. 

Ingrid Betancourt a többi tússzal együtt helyi idő szerint szerda délután érkezett a bogotai repülőtérre egy katonai támaszpontról. Kilépve a gépből hosszasan ölelte édesanyját, majd férjét. A repülőtéren köszöntötte az asszonyt Juan Manuel Santos védelmi miniszter. Ingrid Betancourt katonai gyakorlóruhában volt, mosolygott, a tévéközvetítésekből ítélve jó egészségi állapotnak örvend. Kolumbiai katonai vezetők jelenlétében megrendezett bogotai fogadtatáson a túszok egyenként léptek mikrofonhoz, bemondták a nevüket és rangjukat, köszönetet mondtak kiszabadítóiknak. 

Egyesek közülük több évtizedik sínylődtek a gerillák fogságában. Utolsónak lépett a nyilvánosság elé Ingrid Betancourt. Könnyekkel küszködve kérlelte a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szervezet gerilláit, hogy szabadítsák ki az összes fogságukban lévő túszt - feltételezések szerint még mintegy hétszázan vannak -, és kössenek békét a kormánnyal. Köszönetet mondott egykori vetélytársának, Álvaro Uribe elnöknek. 

Azt asszony mondta, hogy Uribe "nagyon jó elnök", majd hozzátette, hogy ő továbbra is elnöki ambíciókat táplál. A túszmentő akció körülményeiről szólva Santos elmondta, hogy egyetlen lövés sem dördült el. A kolumbiai hadsereg hírszerzői beférkőztek a gerillák soraiba, és elhitették a túszokért felelős helyi parancsnokkal - mozgalmi nevén Cesar -, hogy elviszik a foglyokat Alfonso Canóhoz, a FARC első számú vezetőjéhez. A túszokat három csoportba osztva elszállították a gyülekezőhelyre, ahol két helikopter várt rájuk, amelyet a katonai hírszerzés emberei vezettek.
 
A túszok nem is sejtették, hogy fogságuk utolsó pillanatait élik meg, hiszen megbilincselve tuszkolták be őket a helikopterekbe, ami Betancourt szerint nagyon megalázó volt. Miután a helikopterek a levegőbe emelkedtek, a lázadóknak beöltözött katonák lefegyverezték Cesart és társát, és az akciót vezető tiszt azt kiáltotta a túszoknak: "A kolumbiai hadsereg katonái vagyunk, maguk szabadok".

Ingrid Betancourt átöleli édesanyját


"Úgy tapsoltunk, kiabáltunk és ugráltunk örömünkben, hogy a helikopter majdnem lezuhant" - emlékezett a szabadulás örömteli pillanataira Ingrid Betancourt. A könnyekkel küszködő asszony megköszönte a kolumbiai hadseregnek a "vakmerő és kifogástalanul kivitelezett akciót". Ingrid Betancourt és túsztársai szabadulásának váratlan híre pillanatok alatt körbejárta a világot, hiszen a kolumbiai asszony és viszontagságos sorsa valóságos szimbólum lett, és rávilágította a világ figyelmét a túszok szenvedéseire. 

Korábban kiszabadult foglyok beszámolóiból lehetett tudni, hogy az egykoron energikus és magabiztos asszonyt rendkívül megviselte a fogság. Betancourt átesett fertőző májgyulladáson, trópusi bőrbetegsége volt, depresszióba esett. Az egyik fogoly arról számolt be, hogy a gerillák fához kötözték, amikor megpróbált megszökni, éjszaka pedig gyakorta nyakánál fogva láncolták az ágyához. A világ számos országának vezetője azonnal gratulált a kolumbiai kormánynak a sikeres túszszabadításhoz. 

Nicolas Sarkozy francia elnök - aki egyik elsődleges külpolitikai céljának tekintette Ingrid Betancourt kiszabadítását - nyilvános tévéüzenetben, az asszony lányának és fiának társaságában gratulált a kolumbiai elnöknek, és felszólította a gerillákat, hogy vessenek véget "abszurd harcuknak". George Bush amerikai elnök is méltatta a kolumbiai hatóságokat, "erős vezetőnek" nevezte a kolumbiai elnököt. 

A spanyol kormány nagy megelégedésének adott hangot, és ugyancsak a FARC többi túszának szabadon engedését követelte. Vatikán "jó hírnek" nevezte az asszony szabadulását, a Szentszék szerint ez arra ad reményt, hogy a többi túsz is elnyeri szabadságát, és béke köszönt Kolumbiára. A FARC három évtizede folytatja harcát, és egykor 17 ezer fegyverese is volt. A harcokban elszenvedett veszteségek és a gerillák tömeges kilépése miatt a FARC létszáma mára 9 ezerre apadt. 

Komoly csapás volt a magát marxistának valló szervezetre, hogy májusban szívinfarktusban meghalt a FARC legendás alapítója és vezetője, Manuel Marulanda. Emellett a FARC elveszítette két másik vezetőjét, ami szétzilálta a szervezetet. Álvaro Uribe államfő szerint a FARC korszaka a végéhez közeledik, hála az állam politikájának. Juan Manuel Santos pedig a kormány nevében ismét felszólította a gerillaszervezetet, hogy "amennyiben jóhiszeműen komoly tárgyalásokat kíván kezdeni a kormánnyal, Bogotá tisztás békét ajánl".

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.