Az unió alkotmányában nem szerepel a kereszténység

Gondot okozhat az EU-ban a valláshoz való ragaszkodás

A világnézetileg semleges Európai Unió alkotmányában nem szerepel a keresztény örökség ápolása, amit több, újonnan csatlakozott ország sérelmez, s ez komoly feszültségek forrása is lehet a későbbiekben - mondta legújabb kutatásai kapcsán Tomka Miklós vallásszociológus az MTI-nek.

2008.05.04 08:31MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A vallási értékeket a közéletben, így a családpolitikában vagy a szociálpolitikában is alkalmazni szándékozó Lengyelország, Horvátország, Szlovákia és Románia "nagyon erőteljesen sürgeti a vallási, világnézeti szempontok figyelembe vételét az EU-politikában", s felvétele esetén Ukrajna és Szerbia is ezt a véleményt erősíti majd - közölte.

Tomka Miklós elmondta, hogy a családtervezés tekintetében a bioetikában és a szociálpolitikában szorgalmazza a leginkább ez a négy kelet-közép-európai ország a vallási előírások figyelembe vételét. Ez többek között azt a törekvést jelenti, hogy a magzat teljes értékű embernek számítson, amit elsősorban a katolikus és az ortodox egyházak hangsúlyoznak.
 
Ennek alapján minden, a magzatot érintő hátrány, így például az abortusz vagy a magzati sejtekkel való kísérletezés is elfogadhatatlan a vallást előnyben részesítők számára. A vallásszociológus szólt arról, hogy az említett négy tagország jelentős társadalmi erőt képvisel, tehát nem elhanyagolható az unió politikája szempontjából, ugyanakkor az EU vezetése azért is ragaszkodik a keresztény gyökerek említésének minden téren való mellőzéséhez a döntéshozatalban, mert a csatlakozni kívánó Törökország érdekeit nem akarja sérteni. A kelet-közép-európai országok egyházpolitikája kapcsán Tomka Miklós úgy fogalmazott: a proletár internacionalizmustól szabaduló országok a rendszerváltás idején igyekeztek a saját belső egységüket megteremteni, és "mindegyik országban kivétel nélkül mindegyik politikai párt megpróbálta az egyházakat a saját céljaira mozgósítani" úgy, hogy jelentős gesztusokat tett nekik. A vallás "nagyon erőteljesen megjelenik a nemzeti gondolat képviselőjeként is", különösen az ortodox országokban, de a katolikus Horvátországban és Szlovákiában is. 

A görögkeleti egyház ráadásul napjainkban segít a nemzetté szerveződésben olyan országok esetében, mint Ukrajna vagy Belorusszia, ahol eddig nem, vagy csak rövid ideig létezett önálló állam - tette hozzá. Tomka Miklós rámutatott: a kelet-közép-európai régióban azokban az országokban, ahol a kisebb falusi közösségek túlélték a téeszesítést, és megmaradtak a kisebb gazdasági egységek, a vallás gyakorlása szokásban maradt. 

Ez a jelentős hegyvidékekkel rendelkező országokra - Romániára, Szlovákiára, kisebb mértékben Bulgáriára és Horvátországra - volt jellemző, mert itt a kisebb folyóvölgyekben, medencékben nem volt lehetőség a nagybirtokos termelésre. A modernizáció a többi volt szocialista országban oda vezetett, hogy a falvak elnéptelenedtek az iparosítás és a városba áramlás miatt. Így bekövetkezett az vallástalanodás, mert gyökértelenné vált a társadalom döntő része, a városokban pedig már nem látogatták a templomokat - folytatta.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.