Folytatódott Zuschlag János meghallgatása

Zuschlag: 1998-ig senkinek nem szúrt szemet

Fiktív, valódi tagság nélküli csoportok is voltak azon egyesületek között, amelyekre a politikai ifjúsági szervezetek támogatásának 1998-as átalakítását követően egyre nagyobb szerep hárult a programok finanszírozásában - derült ki Zuschlag János keddi meghallgatásán a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó perben.

2009.02.17 17:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az elsőrendű vádlott, egykori szocialista politikus meghallgatásának második napján, melyet a korábbiakhoz hasonlóan komoly sajtóérdeklődés kísért, elmondta, 1998-ig senkinek nem szúrt szemet, hogy a politikai ifjúsági szervezetek sikeresen pályáztak a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramhoz.
 
Ettől az időponttól kezdve azonban - a megváltozott jogszabályok miatt - e szervezetek nem juthattak ifjúsági célokra elkülönített pályázati forrásokhoz. A delegálási és döntéshozatali rendszeren keresztül ennek ellenére lehetővé vált, hogy ezek a politikai szervezetek megoldják finanszírozási problémáikat, érvényesítsék akaratukat.
 
Kezdetben létező civil szervezetekkel közösen szerveztek programokat. Majd később az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) - amelynek a vádlott szerint ő volt az operatív irányítója - tagjai hoztak létre egyesületeket, hogy pályázhassanak különféle rendezvények megvalósítására. Zuschlag János szerint ő volt a felelős az ISZM finanszírozásáért. Mint mondta, országgyűlési képviselőként és ifjúságpolitikusként széles körű lobbitevékenységet végzett, a döntéshozatalnál segítette az ISZM-hez köthető civil szervezetek pályázatait. 

Az ISZM éves költségvetése az elsőrendű vádlott becslése szerint a kilencvenes évek végén nem haladta meg éves szinten a 20 millió forintot. 2000-ig a mozgalom finanszírozásában többségben voltak a hivatalos csatornákon keresztül befolyó összegek, ekkortól azonban többségbe kerültek a civil szervezeteken keresztül elnyert támogatások. 2000-2001-től merült föl, hogy "kényelmi szempontok" miatt érdemes lenne a pályázatokra fiktív - valós tagsággal nem rendelkező - egyesületeket létrehozni. 

Végül négy egyesület megalapítására került sor: létrejött az Atlasz, az Y-Generáció, a Vörös fenyő és a XXI. századi egyesület. Ezeknek az ISZM finanszírozásában nem jutott fontos szerep, érdemi tevékenységet csak a két konkurens, egymással 2002-ig "élethalálharcot vívó" baloldali ifjúsági szervezet - az ISZM és a Baloldali Ifjúsági Társulás - egyesülése után végeztek - mondta Zuschlag János. Vallomása szerint a pénzügyi kérdések az egységes ifjúsági szervezetnél, a Fiatal Baloldalnál (FIB) is hozzá tartoztak. 

Elmondta azt is, hogy a FIB-nél már megalakulása után röviddel nagyon súlyos pénzhiány alakult ki, állandó fizetési gondokkal küzdöttek. Az MSZP egyedüli ifjúsági szervezetévé vált FIB tagsága mintegy ötszöröse volt az ISZM-ének, s működtetése is nagyságrendekkel több forrást igényelt. A szervezet éves költségvetése 2002-ben 30-40 millió, 2003-ban 70 millió, 2004-ben 50-55 millió forint volt. Ehhez képest a szervezetnek a folyószámlákon is megjelenő legális bevétele a három év alatt 20 millió forint volt, s ebből 14 milliót az MSZP támogatása tett ki - közölte a vádlott. Vallomása szerint a maga módján a lehető "legkorrektebben és legtisztábban" igyekezte rendezni az anyagi problémákat. 2003-ban egy ifjúsági tábor 4,1 millió forintos költségét például saját zsebből fizette ki. 

A tizenhat vádlottas per csütörtökön is a különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolt Zuschlag János meghallgatásával folytatódik.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.