Űrkutatás

A fokozott naptevékenység miatt jobban potyognak a Starlink műholdak a Földre

A tanulmány üzenete világos: a műholdüzemeltetőknek és szabályozó hatóságoknak egyaránt számolniuk kell a Nap aktivitásának fokozódásával, különösen az olyan korszakokban, amikor a technológiai függés az űrbéli infrastruktúrától minden korábbinál nagyobb.

2025.06.09 22:43ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A naptevékenység fokozódása jelentősen befolyásolhatja a Föld körül keringő műholdak élettartamát – különösen az olyan alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő rendszerek esetében, mint a Starlink. Egy friss tanulmány szerint a Nap aktivitási ciklusainak intenzív szakaszában ezek a műholdak a vártnál gyorsabban lépnek vissza a légkörbe és semmisülnek meg.

A NASA Goddard Űrközpont és a Marylandi Egyetem Goddard Planetáris Heliokémiái Intézetének kutatói – Denny Oliveira, Eftyhia Zesta és Katherine Garcia-Sage – a 2020 és 2024 közötti időszakot vizsgálták, amikor a Nap aktivitása épp emelkedő szakaszban volt. Eredményeiket az arXiv preprint szerveren tették közzé.

A Nap körülbelül 11 évente megy keresztül egy cikluson, amely során a napfoltok és a napviharok aktivitása hol fokozódik, hol csökken. Ezek a napkitörések geomágneses viharokat idéznek elő a Föld felsőlégkörében, ami megnöveli annak hőmérsékletét és sűrűségét. Ez pedig közvetlen hatással van a műholdakra – elsősorban a légköri fékeződés révén.

A kutatás szerint ezekben az időszakokban a Starlink műholdak alacsonyabb pályán gyorsabban veszítenek magasságukból, mint a naptevékenység alacsonyabb szakaszaiban. A tanulmány kimutatta, hogy a szokásos öt éves élettartamuk vége felé – különösen 280 kilométeres referencia-magasságból indulva – a légkörbe való belépés szakasza 10–12 nappal hamarabb következhet be.

A megnövekedett fékeződés nemcsak a műholdak gyorsabb visszatéréséhez vezet, hanem növelheti az ütközésveszélyt is a Föld körüli pályán, ahol egyre több műhold üzemel. A kutatók figyelmeztetnek, hogy ezek a változások zavarhatják a műholdak tervezett és irányított újra-belépését a légkörbe.

Egy 2024-es példa is alátámasztja az aggodalmat: egy Starlink-műhold darabja – amely a napciklus csúcspontján zuhant le – nem semmisült meg teljesen a légkörben, és egy kanadai farmon ért földet. Ez rávilágít arra, hogy az idő előtti visszahullások akár közvetlen veszélyt is jelenthetnek a földi infrastruktúrákra.

Ahogy a műholdas konstellációk – köztük a több ezer darabos Starlink-hálózat – tovább bővülnek, egyre nagyobb jelentősége lesz annak, hogy a légköri változásokat és naptevékenységi ciklusokat pontosan előre jelezzék és nyomon kövessék. A kutatók szerint ezzel csökkenthető az ütközések és a földet érő űrtörmelék kockázata is.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.