Fülledt meleg vagy száraz meleg?

Marad a kánikula, de ettől mégis elviselhetőbb lesz!

A tartós hőhullámokat nem kedvelőknek nincs túl sok jó hírünk, de talán némi öröm vegyülhet az ürömbe, mert a következő napokban beáll némi változás...

2015.08.08 09:26ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Folytatódik a kánikula, nem látszik a hőség vége, visszatér a forróság - ezekkel vagy hasonló címekkel többször találkozhattunk az elmúlt hetekben. Talán némi öröm vegyülhet az ürömbe, mert a következő napokban (körülbelül a jövő hét  közepéig) egyre csökken majd a levegő nedvességtartalma, ezáltal kissé elviselhetőbb lehet a meleg.

Köztudott, hogy azonos (magas) hőmérséklet (és szélviszonyok) mellett a nagyobb páratartalmú levegő jobban megterheli a szervezetünket, így nem mindegy, hogy a 35 fokhoz 45-50 vagy „csak” 25-30% körüli relatív nedvesség tartozik. Az alacsonyabb nedvességű levegőben ugyannyi idő alatt több víz párolog el, ehhez több hőt kell elvonnia a környezetéből; például gyorsabban száradnak a ruhák, vagy mi magunk, ha például kijövünk a vízből a strandon (egyszerűbben: ugyanolyan hőmérsékletű, de szárazabb levegőt hűvösebbnek/hidegebbnek érzünk, amíg száradunk vagy izzadunk) - magyarázza az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A légköri jelenségek tekintetében megfigyelhettünk már jó pár változást, ilyen például, hogy szárazabb levegőben éjjelente ritkábban (vagy később) és rövidebb időre alakul ki párásság vagy ködfolt a máskor gyakran ködre érzékeny tájakon (például: völgyek, mélyebben fekvő területek). A szárazabb levegő harmatpontja alacsonyabb, így éjszakánként szélcsendes, felhőmentes időben a hőmérséklete is gyorsabban csökken, míg napközben gyorsabban melegszik az idő, mint amikor magasabb a nedvességtartalom. (Ugyanis éjszakánként elmarad vagy jóval kisebb a pára-, ködképződéshez szükséges látens hőfelszabadulás illetve reggel, délelőtt nem kell plusz energia a kicsapódott vízcseppek elpárologtatáshoz, hanem a besugárzás energiája a hőmérsékletet emeli.)

Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldal

Száraz időben általában a napi hőingás is nagy, amely azt mutatja meg, hogy mekkora a különbség a legalacsonyabb reggeli és a legmagasabb délutáni hőmérséklet között. Ez utóbbi néhány környezetéhez képest alacsonyabban fekvő helyen (például: völgyek, lankás területek alsó részei) elérheti, sőt meg is haladhatja a 20 fokot. (például: 15 fokos reggelt 35 fokos délután követhet). Száraz időben általában a látástávolság is nagyobb, mert kevesebb vízgőz van a levegőben. Emellett a gomolyfelhők később jelennek meg, és alapjuk is magasabb, akár 2000 vagy 2500 m felett is kezdődhet a napsütés hatására felemelkedő légbuborékokban (termikekben) lévő vízgőz kicsapódása (nedves levegőben a gomolyfelhők alapja akár 600-800 m-en is lejöhet, míg általában 1200-1500 m között jelennek meg).

A száraz levegő gyorsítja a - főként a dús növényzettel nem borított - talaj kiszáradását is, emiatt a talaj felső rétege fölötti levegő is jobban felhevülhet  (amely így egyre ritkább lesz a felette lévő levegőnél), míg végül örvénylő (akár heves) feláramlás formájában emelkedésbe kezd, ezáltal fokozatosan megszünteti az őt létrehozó hőmérséklet- és sűrűségkülönbséget.  A talajról induló heves, örvénylő feláramlást (amely végső soron igen erős termiknek is felfogható) a népnyelv többek között porforgatagnak, porördögnek, portölcsérnek nevezi.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.