Szakértőnket kérdezzük
Mindent az egészségről - 1. rész
A ma.hu új sorozatot indít az egészséges életmódról, a táplálkozásról, a világ működéséről, a betegségekről és arról, mit kellene másképp csinálnunk. Szász Gyula életmód tanácsadót kérdeztük arról, hogy mit értünk egészség alatt?
2010.10.04 09:00ma.huMit értesz ez alatt, hogy életmód tanácsadó vagy?
Engem az egészséges életmód kérdése már közel tíz éve foglalkoztat, amiből az elmúlt néhány év volt az intenzív kutatás és tanulás időszaka. Roppant mennyiségű könyvet olvastam el, előadást hallgattam meg a témában.
Ennek oka az volt, hogy huszonéves koromra leromlott az egészségi állapotom. Ma már az embert, az ő teljes valóságában tudom vizsgálni. Emiatt ma már van egy elég precíz rálátásom az egészség megőrzésének és visszaállításának területére.
Szerencsére mérnök ember lévén nem tartom nehéznek eldönteni valamiről, hogy az egy használható anyag vagy csak egy újabb üzleti vállalkozás az egészséget kereső emberek megtévesztésére. Annak képességét, hogy valaki külön tudja választani az igaz tényeket a ferdítésektől, nagyon fontosnak tartom.
Van ilyen?
Ehhez meg kell érteni egy picit a világ működését. Jelenleg gazdasági érdekek mozgatnak mindent.
Az, hogy megbetegítő élelmiszerek lehetnek forgalomban, vagy épp bőrproblémákat okozó krémek, vagy épp rákkeltő fogkrémek, ez mind tisztán gazdasági érdekek miatt van így. Csak egy egyszerű példát mondok ennek megértésére: nagyon sok közéleti személy került botrányba gazdasági ügyek miatt.
Ezekben az ügyekben általában az derült ki, hogy a felszín alatt súlyos problémák voltak. Ne feltételezzük tehát, hogy ez másképp van élelmiszereink, kozmetikumaink körül. Ne gondoljuk azt, hogy a hatóságok majd megvédenek minket.
A hatóságok csak a törvényeket tartják be, a törvényeket viszont olyan emberek hozzák és fogadják el, akikről két mondattal ezelőtt tettem említést.
Nagyon komoly véleményformáló a média, ha arról van szó, hogy egészségesek-e az élelmiszerek.
A médiát viszont ugyanezek a gazdasági körök tartják el fizetett reklámjaikkal, szakértőikkel.

Elég negatív képet festesz, ezt mennyire hihetjük el?
Én úgy gondolom, hogy tíz év tanulás és figyelés után elég pontosan látom a magam körül zajló eseményeket. Eddig minden ezzel kapcsolatos sejtésemet igazolta az idő.
Konkrétan a folyadék témakörnek szakértője is vagyok, így mosolyogva és megdöbbenve figyelem az üdítő- és ásványvíz piacot valamint a víztisztítók területét is.
Összegezve azt látom, hogy szinte mindenkinek, akivel találkozom, nagyon sok bepótolnivalója van az egészséges életmód területén, ami egy nagy, komplex terület.
A helyzet mára odáig romlott, hogy megfelelő tudás hiányában egyszerűen nem előzhetjük meg, nem kerülhetjük el a betegségeket.
Az életmód tanácsadó bemutatkozik
Szász Gyula vagyok, negyven éves, Nagykovácsiban lakom gyönyörű feleségemmel és épp a napokban két éves kislányommal egy nyugodt családi házban.
Az utóbbi években egyre intenzívebben foglalkoztat az egészségünk megőrzése, visszaállítása természetes módszerekkel. Ez irányú ismereteim birtokában úgy látom, hogy képletesen szólva egy fennsíkra érkeztem, ahonnan tisztán látom az alattam elterülő tájat.
Nagyképűség lenne azt mondani, hogy a tudás legmagasabb hegycsúcsán vagyok, de a fennsík mindenképpen helytálló.
Ebben a minőségben tudok életmód tanácsadóként működni. Az elért eredmények, sikerek igazolják mindezt. Nem ebből élek, ez karitatív.
Van egy informatikai vállalkozásom és egyéb vállalkozások is. Sikeresnek érzem magam, de nagyon izgatnak azok a dolgok is, amik épp folyamatban vannak, amiken épp dolgozom.

Mégis mit kell bepótolniuk?
Hogy egészen precíz legyek, ezeket három különálló területre osztanám. Egy jelentős területet jelent a negatív tudás, amit egyszerűen hamis adatnak nevezek.
Nagyon sok élelmiszerrel kapcsolatban vagyunk, vagy inkább tartanak minket szándékosan óriási tévedésben. Egy ilyen egyszerű példa a gyermekek számára adandó tej kérdése, összemosva a kalcium előnyeivel.
Nagyon nehéz a média folyamatos hamis adatai mellett átjuttatni a megdöbbentő valóságot ebben a témában. Idetartozik a védőoltások kérdése is, amiben most nem foglalnék állást, mivel más frontokon teszünk lépéseket az ügyben. A második hatalmas terület a hiányzó tudás, ami alatt ismeretek meg nem létét értem.
Ezek oktatási hiányosságok.
Példa: van ma olyan tantárgy, ami arra tanítja meg a gyermeket, hogyan tűzzön ki célokat és hogyan érje el azokat? Hogyan kommunikáljon sikeresen?
Hogyan bánjon a pénzével, hogy valamekkora vagyont legyen képes idős korára összehozni?
Hogyan kerülje el a drogokat?
Hogyan szerezzen és tartson meg egy állást? Ezek helyett most hagy ne soroljam fel azokat a dolgokat, amiket viszont megtanítanak vele. Ezek csak bemelegítő kérdések voltak, de sajnos számomra mind azt mutatják, hogy az élet legfontosabb kérdéseire nem tanítják meg a válaszokat.
És itt eljutottunk a harmadik és egyben legveszélyesebb területre: a "nincs válasz" területére.
A jelenlegi oktatás, tudomány nagyon sok kérdést úgy kezel, mintha arra nem lenne pontos, kielégítő válasz. Ez a leggyilkosabb dolog, amit csak el lehet képzelni. Itt van például a rák, mint betegség. Nincs tudományos válasz - pedig pontos életmód-útvonala van annak, hogyan legyünk ebben személyesen érintettek. Itt van az ember kérdése. Honnan jött? Hová tart?
Ezekre pontos válaszok vannak, és nem feltétlenül egyeznek meg a vallásokban található válaszokkal. Itt persze bejön a nagy társadalmi egyetértés: "mindenki tudja, hogy...".
Én úgy gondolom, hogy egy területen az igazadat nem attól függ, hányan értenek egyet vele jelenleg.

Akkor most érezzem nagyon butának magam?
Egyáltalán nem. Akkor érezd annak magad, ha már nem vagy képes tanulni. Ennek legnagyobb akadálya az, ha azt gondolod, hogy már tudsz.
Ha akarsz tanulni, mert úgy gondolod, hogy nem tudsz mindent, akkor képesnek kell lenned eldobni egy hamis adatot, amiről a fentiekben meséltem.
Egy hamis információ akkor is hamis, ha minden nap bemondják a tv-ben és százezrek állnak ki mellette. Egy okos ember ilyen körülmények között is képes elengedni és a helyes adattal pótolni. Jelenleg itt van elakadva a tudomány. Igen robosztus mennyiségű hamis adatra van felépítve, pusztán tekintélyelven.
Ezek közül a legnagyobb hazugság az, hogy az ember pusztán csak anyag. Ebbe nem mennék bele részletesebben, de ha az olvasó azt gondolja magáról, hogy ő, mint ember, mint lény több mint anyag, akkor igaza van. Továbbmenve a tanulással kapcsolatban, szintén butának érezheted magad, ha elhiszed, hogy bizonyos kérdésekre nincs válasz.
Én úgy közelítem meg ezt a kérdést, hogy meghallgatom a választ és összevetem az addig tapasztaltakkal. Ha nagyon jól megmagyarázza a tapasztaltakat és ily módon működik, akkor az lesz az én válaszom addig, amíg nem jön jobb.
Ha pedig tökéletesen passzol, akkor az a válasz. Nagyon kevés kérdést látok ma már olyannak, amire úgy látom, hogy nincs válasz. Mondok egy érthető példát. Nem tudom, hogy MIÉRT van itt az emberiség, mi célból. De ettől még tudhatom, hogy HOGYAN van itt.
Ez a tudomány egyik nagy kudarca. Nem kell ismerni a miért-et ahhoz, hogy a hogyan-t tanulmányozhassuk. Tehát számomra a butaság a tanulásra való képtelenséget jelenti. Senkit nem akarok megbántani, de ilyen tekintetben a legbutábbaknak azokat tartom, akik már feladták a tanulást, vagy annak igényét.
Ezért fogalmaztam úgy, hogy magamat egy fennsíkra pozícionálnám, ahonnan a hegycsúcs még messze van, ha egyáltalán elérhető teljesen. De mindenesetre a völgyet és a távoli tájat már pontosan látom.

Beszéltél gazdasági érdekekről. Mondasz egy konkrét példát a megtévesztésre?
Senkinek a termékét, szolgáltatását nem járatnám le konkrétan. Viszont mondok néhány alapelvet, hogyan ismerhetjük fel a megtévesztést. Tegyük fel, hogy megoldást keresünk például az elhízásra. Egyből roppant mennyiségű terméket, könyvet fogunk találni.
A sikerünk titka persze az lesz, hogy melyiket fogjuk követni. Általában az ember kényelmes, így egy könnyű megoldást fog választani. De honnan tudjuk, hogy működni fog-e mielőtt kipróbálnánk? Néha ugyanis a könnyű, egyszerű megoldások is működnek.
Jelenlegi tudásom alapján és a fenti példánál maradva általában a következő tanácsokat tudom adni: nem feltétlenül megoldás az, amikor valamilyen egyoldalú megoldást ajánlanának.
Példa: igya ezt a turmixot reggelire és lefogy, vagy egye ezt a tablettát naponta háromszor és lefogy. Ezek badarságok, ugyanis az elhízás messzebb mutat, mint a táplálkozás. Ha ugyanis nem optimálisan táplálkozunk, annak van oka is, és ezt az okot kell kezelni, hogy egyáltalán képesek legyünk változtatni a táplálkozáson.
Egy másik megtévesztés, amikor az elhízásért egy-két konkrét élelmiszert kiáltanak ki felelősnek és annak a fogyasztásától eltiltó diétát javasolnak. A helyzet az, hogy az európai vagy hazai hagyományos étrend, úgy ahogy van megbetegítő. Erről majd a következő alkalommal bővebben fogok mesélni. Mindenesetre rögtön itt egy terület, ahol egy jóindulatú, megoldást kereső elhízott ember begyűjtheti a fogyással kapcsolatos első néhány kudarcát.
Akkor ennél a példánál maradva nem kell semmiről lemondani?
Valójában így van, de elmondom érthetőbben. Az egészséges életmódnak nem része a lemondás dolgokról. Az viszont része, hogy bizonyos élelmiszereket nem fogunk kívánni, így nem fogjuk őket elfogyasztani.
Rögtön itt átadnék egy fontos igaz adatot: ha valaki tudottan egészségromboló ételeket kíván, akkor ott egy sarkalatos életmódváltásra van szükség, aminek eredményeképpen a romboló élelmiszereket nem fogja majd kívánni.
Ez roppant jó hír, hiszen a karcsú test nem az önsanyargatás eredménye, hanem a teljes testi-lelki harmónia eredménye. Egyáltalán nem jár olyan mértékű lemondással, önsanyargatással, mint ahogyan az be van mutatva.
Ha jobban megvizsgáljuk ezt a kérdést, megtaláljuk, hogy a sanyargató diéták nem is vezetnek tartós eredményre hosszabb távon.

Említetted a testi-lelki harmóniát. De hogyan legyünk harmóniában, ha naponta jönnek a fizetési felszólítások, rossz hírek, munkahelyi problémák?
Nagyon jó kérdés és már vártam is. Az egészséges életmód ilyen körülmények között valóban nehezen képzelhető el. Ezt napi stressznek is nevezhetjük, ami azonban csökkentető.
Az első leghatékonyabb lépés, ha nem nézzük meg a tv híradót. Sokan erre felhördülhetnek, de kicsit elemezzük csak mi is van egy ilyen műsorban: rossz hír, tragédia, baleset, hírek, szerencsétlenség. Néha egy állatkertben születik egy kismackó, mint záró jó hír.
Összességében mindenki tegye fel a kérdést: szükségem van nekem ezekre a rossz hírekre is, cserébe a napi friss hírekért? Én évek óta nemcsak híradót, de tévét sem nézek. Semmit nem veszítettem vele. Napilapokat vagy bulvárt sem olvasok és kereskedelmi rádiót sem hallgatok. Előadásaimon úgy szoktam ezt mondani, hogy senki nem lett még jobb ember attól, hogy megnézett egy híradót. Viszont zaklatottabb igen. Én úgy gondolom, hogy mindenkinél alap célnak kell lenni, hogy jobb emberré váljon.
Ennek nem része a rossz hírek beengedése a lakásba vagy a környezetünkbe.
Ettől persze azok vannak, de: tényleg olyan rossz a világ, mint amilyennek ezek a műsorok be kívánják mutatni?
Természetesen nem! Egy másik ilyen technika a negatív emberek kizárása életünkből, minél teljesebb körben.
Egyszerűen nem látom értelmét egy második "tévéhíradóval" tartani a kapcsolatot. Óriási fellélegzés egy ilyen tehertől megszabadulni, próbálják csak ki nyugodtan. Ennek alapja egyszerű: mindenkinek joga van ahhoz, hogy megválassza, kivel hajlandó kommunikálni és kivel nem. Sajnos a pénzügyi gondokkal kapcsolatban nagyon rossz hírem van.
Alapvetően rabszolgákként vagyunk kezelve, pedig nem ennek kellene lennie. De nézzünk csak körbe a bolygón! Vizsgáljuk csak meg a többi élőlényt! A legtöbbjük óriási bőségben él, mi emberek pedig szűkösségben. Nincs ez rendben. Egy méhecskének vajon szűkös virágot találni a mezőn? Egy hangyának morzsát találni a lakótelepen?
Azt látjuk, hogy visszás módon az élőlények csúcsa, az ember él a legszűkösebben. Talán nem tudják, de naponta tízezrek halnak meg éhen és több száz gyermeket adnak el élve piacokon, reménytelenül beteg állapotban, hogy megegyék őket. Az igazsággal nehéz szembenézni, de ez zajlik ma a föld egyes pontjain.
Emiatt bátran merem mondani, hogy rabszolgaként vagyunk kezelve, pedig ennek nem kellene így lennie. Nézzék meg csak a tévében, mennyi csodálatos terméket, utazást, autót kínálnak a reklámok, egy csomó olyan dolgot, ami egy átlag tévénéző számára elérhetetlen.
Épp ezért, minek nézi? Minek szerez be magának újabb kudarcokat?

Én úgy gondolom, hogy ez nincs rám hatással, sőt ezek a szép dolgok fel is dobnak.
Ez az univerzum úgy működik, hogy amivel nem kerülsz kapcsolatba, az valóban nincs rád hatással. Amivel kapcsolatba kerülsz, az viszont hatással van rád. Az persze lehet pozitív hatás is, motiváló is. De ehhez igen pozitív beállítottság kell.
Én például szerettem volna tágas családi házat, tettem is érte és lett is. De ha valaki úgy nézi az autóreklámot, hogy ilyen nekem úgyse lesz soha - nos, a hír a következő: igaza lesz. Tényleg nem lesz neki soha. Ez a megállapítás az egészségre is igaz és összefüggésben van azzal, hogy az ember messze több mint csak anyag.
Bármit gondol ugyanis az olvasó saját egészségéről, saját sikerességéről: hosszú távon igaza lesz.
Ez hasonlít ahhoz, hogy kívánd és megkapod?
Tulajdonképpen igen, de ezek a filozófiák - bár alapvetően igazak - nem hangsúlyozzák eléggé az egyén felelősségét a dologban. Én ezt így fogalmaznám meg: találj ki egy értelmes célt. Legyen ez teljesen rendben, minden szempontból.
Tegyél érte nap, mint nap, vállalj érte felelősséget. Ezt követően pedig megkapod, a tied lesz. Ekkor kezdheted elölről az egészet egy magasabb nagyságrendben. Ne hidd semmiről, hogy nem lehet a tied. Az élet egy nagy kikötő, ahol jönnek-mennek a hajók. Hol ritkábban, hol sűrűbben. Soha sem késő az egyikre felszállni.
Talán elsüllyed, és ki kell úsznod a partra. Tedd meg megint. De csak leülni a kikötő egy padjára és feladni, ez kicsit olyan, mint leülni a tévé elé és feladni. Nekem erre időm sem lenne.
Több mint ezer előadásom van otthon CD lemezen, amit még nem volt időm meghallgatni. Fantasztikusan hiszek abban, hogy nincsenek korlátok sem abban, hogy mivé válhatsz, sem abban, hogy mennyi embernek segíthetsz.