A többség nem támogatja a Fidesz kezdeményezését?

Nem értjük az egészségügyi reformot?

Száz emberből csak egy érzi úgy, hogy teljes mértékben érti az egészségbiztosítással kapcsolatos reformterveket - derül ki a Medián HVG megbízásából készített felméréséből.

2008.02.14 17:30Medián
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Szinte minden megkérdezett (94 százalék) hallott arról, hogy a kormány az egészségbiztosítás átalakítását tervezi, ám egy héttel az államfői vétó miatt megismételt parlamenti szavazás előtt inkább a félelmek, mint a pontos ismeretek motiválták az ezzel kapcsolatos véleményeket. A többség csak azt tudta felidézni, hogy a kormány valamilyen több pénztáras vagy több-biztosítós rendszer bevezetését tervezi, egyéb részletek csak nagyon keveseknek jutottak az eszébe. 

Bár a többség (62 százalék) úgy tudja, hogy az új rendszerben mindenki biztosított marad, akinek eddig volt társadalombiztosítása, ám nem elhanyagolható azoknak az aránya sem (27 százalék), akik szerint csak azoknak lesz biztosításuk, akik meg tudják azt fizetni. A magánbefektetők jövőbeli szerepéről pedig nagyjából ugyanannyian tudják úgy, hogy a magánbefektetők - a törvény betűjének megfelelően - csak bizonyos feltételekkel és csak kisebbségi tulajdonosként vállalhatnak szerepet, mint ahányan úgy vélik, hogy az üzleti biztosítók fogják átvenni a társadalombiztosítás szerepét. 

Az utóbbi esetben lehet, hogy egyszerű tájékozatlanságról van szó, de az is elképzelhető, hogy sokan attól tartanak, hogy a szabályozástól függetlenül az új pénztárak túlzottan a kisebbségi tulajdonos magánbefektetők befolyása alá kerülnek. Az első magyarázatot látszik alátámasztani, hogy a magánbefektetők uralmát sokkal nagyobb arányban tartották a reform várható folyományának azok, akik a saját bevallásuk szerint egyáltalán nem vagy csak kissé ismerik a kormány vonatkozó reformterveit.
 
Ők pedig sokan vannak: száz emberből csupán egy mondta azt, hogy teljes mértékben ismeri ezeket, és csak kevesebb mint minden negyedik volt nagyjából képben a pénztártörvénnyel kapcsolatban.

A tájékozatlanság és a kormánnyal szembeni általános bizalmatlanság eredőjeként a közvélemény meglehetősen pesszimista a biztosítási reform hatását illetően: csaknem kétszer annyian vannak azok, akik szerint ez káros hatással lesz az egészségügyi ellátásra, mint akik szerint javítani fog rajta. 

A kormánypárti szavazók bizakodóbbak, de szembetűnő az is, hogy a magukat tájékozottnak mondók körében kicsit többen várnak pozitív hatást a reformtól, mint akik negatív fejleményektől tartanak, míg a kevésbé vagy egyáltalán nem tájékozottak körében az utóbbiak vannak jókora többségben. 

A biztosítási reformmal szembeni félelmek ellenére a többség nem támogatta a Fidesz által kezdeményezett - a parlamentben hétfőn leszavazott - törvénymegerősítő népszavazási kezdeményezést sem. Minden második megkérdezett (és minden harmadik ellenzéki szavazó is) - a rendkívüli körülményekre való hivatkozással szemben - inkább azzal a véleménnyel értett egyet, hogy az ország kormányozhatatlanná válásához vezetne, ha minden törvényt népszavazással kellene megerősíteni.
 
Ebben a véleményben már benne lehet az elmúlt hónapok népszavazási divatjának a hatása is: akárcsak tavaly októberben - a kormányfő referendumjavaslatát követően -, úgy most is a polgárok relatív többsége úgy érezte, hogy az újabb és újabb kezdeményezések lejáratják a népszavazás intézményét.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.