Nemzedékek
Mit akar a Z generáció?
Négy és fél ezer mérfölddel arrébb, Nepálban a Z generációs tüntetők nemrégiben mindössze 48 óra alatt megbuktatták a kormányukat a korrupció és a nepotizmus miatti felháborodás közepette.
2025.09.26 10:54ma.huAz elmúlt évtizedek krízisei – a 2008-as gazdasági válság, a Brexit bénultsága, majd a Covid–19 világjárvány – egy egész generáció politikai tudatát formálták át. A Z generáció tagjai, vagyis azok, akik 1997 és 2012 között születtek, már beléptek a politikai térbe, és hangjuk egyre erősebben hallatszik, nemcsak az online felületeken, hanem a parlamentek falai között is. Kérdés, hogy milyen jövőt képzelnek el, és hogyan akarják alakítani azt a politikai rendszert, amelyben szinte mindig válsághelyzetek közepette kellett felnőniük.
A generáció erejét mutatja, hogy Nepálban nemrégiben fiatal tüntetők, influenszerek és digitális aktivisták mindössze 48 óra alatt megbuktatták a kormányt. A korrupció és nepotizmus elleni felháborodás olyan gyorsan szerveződött, hogy a hagyományos politikai elit lépést sem tudott tartani az online felületeken szerveződő, mesterséges intelligenciát és TikTokot is bevető mozgalommal. Ez a robbanásszerű erő nemcsak Dél-Ázsiában, hanem Európában is érezteti hatását, ahol a Z generáció tagjai most kezdik átírni a politikai játékszabályokat.
Az Egyesült Királyságban már világosan látszik, hogy a fiatalok politikai súlya növekszik. A közvélemény-kutatások szerint a Z generáció tagjai elsősorban a megélhetés biztonságát, a lakhatási válság megoldását és a klímaváltozás elleni hatékony fellépést várják el a politikától. Mindeközben egyre többen érzik úgy, hogy a hagyományos pártok eddig nem tudtak valódi választ adni az ő problémáikra, ezért nyitottabbak az új politikai formációkra vagy a régi szereplők alternatív hangjaira.
A brit parlamentben több fiatal képviselő is igyekszik hidat építeni a generáció és a politika közé. Sam Carling, a Munkáspárt legfiatalabb képviselője, Keir Mather, aki kétszáz év óta a legfiatalabb kormányzati miniszter lett, valamint a liberális demokrata Joshua Reynolds mind arról beszélnek, hogy helyre kell állítani a bizalmat a közéletben, és biztosítani kell, hogy a Z generáció is otthon érezze magát a politikai döntéshozatalban.
A fiatalok politikai sokszínűségét mutatja, hogy míg sokan Jeremy Corbyn és a baloldali, grassroots mozgalmak felé húznak, addig egyre több Z generációs férfi választja a jobboldali Reform UK pártot. Owain Clatworthy, egy 21 éves walesi önkormányzati képviselő, aki Nigel Farage pártját képviseli, arról beszélt, hogy a fiatal jobboldaliak számára a Reform UK az egyetlen hiteles választ adja a bevándorlás, a nemzeti szuverenitás és a kulturális kérdések ügyében.
A politikai törésvonalak a nemzetközi színtéren is kirajzolódnak. Az amerikai konzervatív aktivista, Charlie Kirk londoni emlékezete fiatal férfiak számára adott fórumot, akik az általa képviselt ultrakonzervatív ideológiát tekintik útmutatásnak. Ez is jól mutatja, hogy a Z generáció nem egységes politikai blokk: egyszerre jelenik meg benne a progresszív baloldali idealizmus és a keményvonalas jobboldali populizmus, amelyek sokszor élesen ütköznek egymással.
A Z generáció tehát nem csupán a jövő, hanem már a jelen politikáját is formálja. Miközben egyik része az igazságosabb, befogadóbb társadalom megteremtését keresi, másik fele erőteljesen a rend, a hagyomány és a szuverenitás politikáját támogatja. Közös bennük azonban az, hogy nem hajlandók közönyösen szemlélni a válságokat, amelyekbe beleszülettek. Az ő politikájuk sokkal inkább a sürgető problémák megoldására épül, és kevésbé a régi pártvonalakhoz való lojalitásra. A kérdés most az, hogy a politikai elit képes lesz-e megérteni és integrálni ezt az új, digitálisan szerveződő, globálisan gondolkodó, de helyben cselekvő generációt.
Kinyomtatom
Hozzáadom a könyvjelzőhöz
Küldd ide: Delicious
Küldd ide: Digg
Küldd ide: Facebook
Küldd ide: myspace
Küldd ide: twitter


