Vírus, amit szívesen elkapnánk
Vigyázat: a nevetés ragályos lehet!
A San Diegói Harvard Egyetem kutatói bizonyították, hogy a boldogság könnyedén terjed a családtagok, barátok és szomszédok között. Egy ismerősünk boldogságérzete, 15,3%-kal növeli annak esélyét, hogy mi is boldognak érezzük magunkat.
2008.12.08 15:25medipress.huEgy barátunk boldogsága 9,3%-kal, de még a szomszédunk testvérének barátja is 5,6%-kal képes emelni annak valószínűségét, hogy boldognak érezzük magunk.
A kutatás szerint, azon boldog embereknek van a leghatásosabb vidító képessége, akik a legnagyobb földrajzi közelségben állnak egymással, továbbá azok a legboldogabbak, akik nagy társadalmi hálózatok közepén találhatók. Egy 0,8 km-re lakó barát öröme 42%-kal valószínűbben derít minket jó kedvre, mint egy 3,2 km-re lakóé, ekkor a valószínűség csak 22%-os.
Ennél nagyobb távolság esetén, nincs észrevehető hatás. Hasonlóképp, boldog testvérünk 14%-os eséllyel tesz minket is azzá, de csak abban az esetben, ha 1,6 km-es távolságon belül él.
Egy fedél alatt élő házastársunk 8%-kal fokozza jókedvünk, ha boldog. Közvetlen szomszédunk jókedve 34%-kos hatást ér el, de többi szomszédunk boldogsága hatástalan, még akkor is, ha egy háztömbben élnek velünk. A kutatásból levonható következtetés, hogy a boldogság több szempontból is olyan, mint egy fertőző betegség.
„Hangulatunk nem csak saját, hanem más emberek-gyakran akár ismeretlenek-tetteitől és döntéseitől is függ.” – mondta Dr. Nicholas A. Christakis, belgyógyász és szociológus, a tanulmány társszerzője.
A kutatás, a jó közérzetet a közegészségügy kritikusan fontos részeként kezelő, egyre erősödő irányvonal keretein belül született meg. Tudósok dokumentációi alapján, egy magát boldognak valló személy tovább él, még ha krónikus betegségben szenved is.
Kinyomtatom
Fórumozok róla
Hozzáadom a könyvjelzőhöz
Küldd ide: Delicious
Küldd ide: Digg
Küldd ide: Facebook
Küldd ide: myspace
Küldd ide: twitter


