Az olaszok rettegnek

Magyarország még nem tart az észak-afrikai menekültek beáramlásától

Óvatos becslések szerint is legalább 200-300 ezres menekülthullámra számítanak az olaszok, de a görögök is felköthetik a gatyájukat. Magyarországon az észak-afrikai menekülthullám hatása hónapok múlva jelentkezhet.

2011.02.23 13:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Több százezres menekültáradat zúdulhat Olaszországra, ha megbukik Moammer Kadhafi líbiai vezető - figyelmeztetett az olasz külügyminiszter egy szerdán megjelent interjúban.

Franco Frattini szerint óvatos becslések szerint is 200-300 ezres menekülthullámra lehet számítani. Egyetlen olasz sem becsülheti alá ezt a problémát - mondta az olasz külügyminiszter a Corriere della Sera című milánói napilapnak, miután a kormány válságtanácskozást tartott a líbiai fejlemények miatt.

Frattini kifejtette, a feltételezés szerint elsősorban az arab ország népességének több mint egyharmadát kitevő, 2,5 milliós fekete-afrikai közösség tagjai kelnének útra tömegesen Líbia déli részéről, mert a rendszer összeomlása után ott nem lenne szinte semmilyen munkalehetőség.

Ugyanakkor nem csak Olaszországnak kell fölkészülnie az efféle veszélyekre az olasz külügyminiszter szerint, hiszen a keleti országrész, Bengázi sokkal közelebb fekszik Görögországhoz.

Frattini hozzáfűzte, az olasz vezetésnek elképzelése sincs arról, hogyan nézne ki Líbia jövője Kadhafi esetleges bukása után, mert Róma a diktátoron kívül, mint mondta, "nem ismer senkit" az észak-afrikai arab országban.

Silvio Berlusconi kormánya közölte, "nagy aggodalommal" figyeli az immár nyolc napja Líbiában dúló erőszakot, amely hírek szerint már több száz halálos áldozatot követelt.

Magyarországon még nem érezni az észak-afrikai menekülthullámot

Hazánkban a 2009-esnél tízzel kevesebben, 129-en kértek menedékjogot, mindannyian illegálisan érkeztek az országba; ezt tavalyelőtt egy, míg tavaly kilenc esetben adták meg, az oltalmazotti státust 11-en kapták meg, szemben 2009-el, amikor egyetlen ilyen döntés született. A számok emelkedésének hátterében az igazgató közlése szerint az afganisztáni általános biztonsági helyzet romlása áll. 

Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója szerint Magyarországon egyelőre közvetlenül nem érezni az utóbbi hetek észak-afrikai eseményei nyomán indult menekülthullámot..

Végh Zsuzsanna, a BÁH főigazgatója elmondta, sok éves tapasztalat, hogy a nagy, különösen a több országra kiterjedő válsághelyzetek nyomán meglódul a migráció, ennek lehet is hatása a hazai menekültügyi helyzetre, de ez "néhány hónap múlva jelentkezhet".

Az Európai Unió segítséget nyújt azon tagállamainak, amelyek - földrajzi helyzetük okán - elsőként szembesülnek a kérdéssel, de ha Magyarországra érkeznek ilyen menekültek, "az intézményrendszer fel van készülve akár nagyobb arányú beáramlás kezelésére is" - tette hozzá.

Nőtt a Nyugat-Magyarországon élő külföldiek száma

Az Európai Gazdasági Térség államainak polgárai közül 4,5, a világ más részeiről 52 százalékkal többen kértek huzamosabb tartózkodásra jogosító iratokat tavaly a Nyugat-Dunántúlon, mint egy évvel korábban; a 14 ezer körüli ügyszám összességében 13 százalékos emelkedés - közölte Kovács Gyula, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) regionális igazgatója szerdán Győrben, sajtótájékoztatón.

Mint mondta, az előbbi csoport kétharmadát német, osztrák, román és szlovák állampolgárok alkotják, az utóbbiban szerbek, ukránok, oroszok és kínaiak vannak jelentős számban; a németek, osztrákok és oroszok között népszerű a hosszabb tartózkodás fürdővárosokban, de akadnak, akik innen járnak át dolgozni Ausztriába.

Kovács Gyula hozzátette: jelenleg mintegy 16 ezer külföldi rendelkezik a régióban három hónapnál hosszabb tartózkodásra jogosító okmánnyal; az ügyfelek fele Győr-Moson-Sopron megyében folyamodott az iratért, míg negyedük-negyedük Vas és Zala megyében.

Az illegális migrációval kapcsolatban tavaly 464 ember ellen, összesen mintegy 2.400 intézkedést hajtottak végre, ami mintegy húsz százalékos csökkenést jelent. Az érintettek többsége Afganisztánból érkezett, tíz-tíz százalék a török, a palesztin és a grúz állampolgárok aránya.

Kovács Gyula tájékoztatása szerint a régióban tavaly 252-ről 217-re csökkent a kiutasítások, 230-ról 196-ra az idegenrendészeti őrizetek, 217-ről 122-re a kitoloncolások száma.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.