A jelentkezők 70 százaléka bejutott

Itt vannak a legnépszerűbb szakok ponthatárai

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este a www.felvi.hu portálon.

2010.07.23 07:14felvi.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ahogy tavaly, úgy idén is készült gyorselemzés a legnépszerűbb szakok ponthatárairól. Hamarosan a felvettekről készült gyorselemzés is felkerül a Felvire.

Turizmus-vendéglátás

A nappali tagozatra jelentkezők körében az elmúlt évhez hasonlóan idén is turizmus-vendéglátás szak vitte a pálmát. Igaz kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, de még így is legtöbben - csaknem 4400-an - ezt a képzést jelölték meg első helyen.

A legmagasabb pontokat a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (ANA: 446), a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán (ANA: 418), valamint a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (ANA: 409) követelték meg a jelentkezőktől. A sort a Kodolányi János Főiskola folytatja, amelynek turizmus vendéglátás szakára 400 ponttal lehetett bejutni.

Az államilag támogatott képzések mindegyikénél 383, vagy annál több pontot kellett elérniük a jelentkezőknek a sikeres felvételihez. A szakot huszonhárom helyen lehetett megkezdeni a minimális 200 pontos határ átlépésével, ezek mindegyike költségtérítéses. Közülük tíz levelező és ugyancsak tíz nappalis képzés, a többi távoktatás rendszerű.

Gazdálkodás

és menedzsment Idén ismét a népszerűségi dobogó második helyére került a gazdálkodási és menedzsment alapszak, amely a tavalyi évhez hasonlóan csaknem 4 ezer első helyes jelentkezést vonzott a nappali képzésre jelentkezők körében. A legmagasabb ponthatárok a Budapesti Corvinus Egyetem (ANA: 453, ANK: 431) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakultak ki (ANA: 437), de 400 pont feletti teljesítményre volt szükség a Szegedi Tudományegyetemen is, ahol az állami finanszírozású képzésre 412, a költségtérítésesre pedig 406 ponttal lehetett bejutni. A nappali munkarendű képzések közül 15 költségtérítéses képzés esetében a 200 pontos, minimálisan előírt ponthatár is elég volt a sikeres felvételihez.

Jogász

Némileg emelkedtek a ponthatárok a jogászképzésen, amely idén a harmadik legnépszerűbb képzés volt a jelentkezők körében. Míg egy éve a legmagasabb ponthatár a szakon 426 volt, idén 431 pontot kellett gyűjtenie annak, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre kívánt bejutni. 430 pont kellett a bejutáshoz a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán; a harmadik legmagasabb ponthatár - 428 pont - a Debreceni Egyetem jogi karán és a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán várta a reménybeli hallgatókat. Mindhárom képzés levelező és államilag támogatott formában indul.

Nappali munkarendben 426 pontnál sehol nem szükségeltetett több a sikerhez, ez a ponthatár az ELTE jogi karán várta a felvételizőket, állami támogatással.

Költségtérítéses képzésen is ugyanitt alakult ki a maximum: nappali munkarenden, 392 ponttal. Jogászhallgató lehetett valaki 200 ponttal is, méghozzá akár mind a nyolc, a képzést meghirdető intézményben - feltéve, ha a jelentkező költségtérítéses és nappali képzést választott.

Két lány a sikeres felvételinek örül. (fotó: MTI)


Mérnök informatikus

Az informatikai képzési terület legnépszerűbb alapszakja a mérnök informatikus. Tizenegy felsőoktatási intézmény hirdetett meg képzést. A tavalyi évhez hasonlóan a legmagasabb pontszám a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán alakult ki (393 pont, nappali és költségtérítéses képzés), viszont akkor még 435 pont kellett a bejutáshoz. A második legmagasabb ponthatár, 365 pont a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának nappali és költségtérítéses képzésén várta a szakra jelentkezőket, harmadik a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar (375 pont, nappali). Egyúttal ez a szak államilag támogatott képzései között a legmagasabb ponthatár.

370 pontot kellett gyűjtenie a BME képzésére annak, aki az ANA formát jelölte meg, az ötödik legmagasabb ponthatár pedig a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karon alakult ki esti, költségtérítéses képzésen. A minimális 200 pontot is elég volt összegyűjteni 10 jelentkezési helyen; valamennyi költségtérítéses képzés.

Pénzügy és számvitel

Évek óta a jelentkezési top 10-ben található a pénzügy és számvitel alapszak is.

Az utóbbi három évhez hasonlóan idén is a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán lett a legmagasabb a ponthatár, államilag támogatott nappali képzésre 448, költségtérítéses nappalira 404 pontra volt szükség a bejutáshoz - előbbi kissé csökkent, utóbbi emelkedett 2009-hez képest. A harmadik legmagasabb ponthatár, kereken 400 pont a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán alakult ki, nappali, államilag támogatott képzésen. A negyedik helyen egyszerre nyolc képzést is találunk, mindegyiken 398-nál húzták meg a ponthatárt. Ezek mindegyike levelező, államilag támogatott képzés: a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara és a békéscsabai Gazdasági Kara, Szolnoki Főiskola, Zsigmond Király Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar.

A jogszabályilag meghatározott minimum-ponthatáron 18 költségtérítéses képzésbe (10 távoktatási vagy levelezős, 8 nappalis szakra) vettek fel jelentkezőket.

Gépészmérnök

Idén egyet előrelépett tavalyi 7. helyezéséhez képest a gépészmérnök szak (azaz a 6. legnépszerűbb a 2010-ben jelentkezők között).

Ahogy tavaly, úgy most is magasan kiemelkedik a szakot meghirdető intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: nappali munkarendes formában csak itt haladja meg a 300 pontot a ponthatár (ANA: 372, ANK 361). Jóval kevesebb pont kellett a Budapesti Műszaki Főiskolára (ANA: 299, ANK: 295), és az őt követő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre (ANA: 285).

Érdekesség, hogy a BMF támogatott képzésére tavaly is ugyanennyi pont kellett.

Mögöttük szoros a verseny: egy-egy pontok - vagy még annyi sem - a különbség az intézmények között. A sorrend: Széchenyi István Egyetem (ANA: 254, ANK: 253), majd holtversenyben a debreceni műszaki kar, a Miskolci Egyetem, a Kecskeméti Főiskola, a pécsi műszaki kar és a Nyíregyházi Főiskola következik (valamennyi ANA és 252 pont). A Dunaújvárosi Főiskolára 251 pont kellett.

A 4. Pont Ott Parti keretében nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat a fővárosban (fotó: MTI)


A további szakok eredményeit olvassa el Itt!

A jelentkezők 70 százaléka bejutott

Az összes felsőoktatásba jelentkező több mint kétharmada (69,6 százaléka), azaz 97 706-an felvételt nyertek valamilyen szeptemberben induló képzésre - olvasható a felvi.hu honlapon a ponthatárok meghúzása után közzétett elemzésben.

Az összegzés felidézi, hogy a tavalyi évhez képest tíz százalékkal növekedett a felsőoktatásba jelentkezők aránya, az egy évvel ezelőtt 127 283-al szemben idén 140 303-an adták be jelentkezési lapjukat. A mesterképzésekre jelentkezők aránya továbbra is dinamikusan nő, a tavalyi mintegy 17 ezer után idén több mint 28 ezren adták be felvételi kérelmüket valamilyen mesterszakra.

Az összes jelentkező több mint kétharmada 69,6 százalék, vagyis pontosan 97 706-an nyertek felvételt. A több mint 97 ezren bejutó közül 362-en a maximális, azaz 480 ponttal büszkélkedhetnek - ezzel vélhetően az áhított és első helyen megjelölt képzésen és intézményben folytathatják tanulmányaikat. Összesen 84 szakon van maximális pontszámot elért jelentkező, ezek közül a legtöbb 480 pontos pszichológia, általános orvos és gazdálkodási és menedzsment szakon.

A tavalyihoz képest tehát valamivel tovább élesedett a verseny - 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel. Alapképzésre, valamint egységes, osztatlan képzésekre összesen 69 581-an jutottak be, közel 1400-al kevesebben, mint a tavalyi felvételi során, a mesterképzésekre felvettek száma ugyanakkor mintegy 4 ezerrel nőtt. A felvettek valamivel több, mint 50 százaléka alap- vagy egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdheti majd meg tanulmányait; a mesterképzésben a nappali és a levelező munkarendre felvettek aránya közel megegyezik. A felsőfokú szakképzésre bekerült mintegy 12 ezer hallgató túlnyomó többsége nappali munkarendű képzésben vehet majd részt.

A többi munkarend részaránya egyre szűkül, a tavalyi évhez képest is tovább csökkent az esti munkarendű képzésre, valamint a távoktatásra felvételt nyertek aránya.

A tavalyi évhez képest az államilag támogatott képzésre felvettek száma mintegy 3 ezer fővel növekedett, a költségtérítéses képzésre felvettek száma ugyanakkor csak kevesebb, mint 600 fővel múlja felül a tavalyi statisztikát.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.