Nem sok: 29 százalék bízik az új kormányfőben

A nép hangja: alkalmatlan Bajnai Gordon?

Nézőpont Intézet áprilisi, a Heti Válasz számára készített felmérése szerint a magyar választók 50 százaléka alkalmatlannak tartja Bajnai Gordont a válságkezelésre. A kormányfőcsere után készült kutatás ugyanakkor megmutatja, hogy a megkérdezettek 29 százaléka bízik a gazdasági miniszterből lett kormányfő rátermettségében.

2009.04.22 13:14Nézőpont Intézet, Fotó: MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A legújabb miniszterelnök híveinek tábora igen heterogén, két csoport azonban jól kirajzolódik: az MSZP még megmaradt szavazótáborának többsége (69 százalékuk tartja Bajnait alkalmasnak), valamint a „városi elit” egy része tartozik ide. 

Nem véletlen, hogy köztük vannak a tervezett intézkedések hívei is: a 29 százaléknyi Bajnai-hívő 56 százaléka üdvözli például a 13. havi nyugdíj eltörlését. E szűk, de színes tábor azonban könnyen elégtelennek bizonyulhat a fájdalmas döntések meghozatalához. 

A hatalom törékenységét mutatja, hogy a szavazók többsége a mostani kormányváltást sem fogadja el. A megkérdezettek 59 százaléka új parlamentet szeretne, s csak 36 százalékuk tartja jó ötletnek, hogy a kabinet a ciklus végéig maradjon. 

Az MSZP és az SZDSZ által az új választásokkal szembeállított „azonnali cselekvés” tehát nem sokakat győzött meg. A többség nem a választásokat, hanem inkább az új kormányt tartja időhúzásnak. Ha ez nem változik a közeljövőben, a társadalmi nyomás komoly nehézséget okozhat Bajnainak javaslatai elfogadtatásához. 

Márpedig több jel is arra utal, hogy nem lesz változás: a megkérdezetteknek 60 százaléka már most ellenzi a 13. havi nyugdíj megszüntetését, amikor az intézkedés még nem is érezteti hatását. Valószerűtlen, hogy ők a végrehajtás során megbékéljenek a 2002-ben épp a szocialistáktól kapott „ajándék” elvételével.

Mindez azonban a kormány, s nem a párt problémája. A kabinet mögött álló szocialistákat alighanem jobban érdekli, hogy nem következett be a miniszterelnök-cserétől várt MSZP-erősödés sem. 

Akik Gyurcsány Ferenc miatt kiábrándultak az MSZP-ből, Bajnai kedvéért egyelőre nem tértek vissza. A március 9. és 12. között, a kormányválság előtt készült felmérésünk óta az MSZP támogatottsága jottányit sem változott (a biztos szavazók körében 14 százalék). Sőt az SZDSZ-nek (három százalék) és az MDF-nek (négy százalék) sem emelkedett a népszerűsége. 

A Gyurcsány által korábban „progresszív koalíciónak” nevezett három párt össztámogatottsága (21 százalék) változatlanul alacsony. A kormányválság egyértelmű győztese a Fidesz, mely a feszült napokban is nyugodt maradt: az ellenzéki párt támogatottsága a részvételüket biztosra ígérők körében egy hónap alatt 39 százalékról 45 százalékra emelkedett. 

A pártpreferencia-adatokból azonban nem lehet automatikusan a választási eredményekre következtetni: a résztvevők köre ugyanis mindent eldönthet. Hiába vezet a Fidesz az országban utcahosszal, ebből nem lehet sem a május 10-i pécsi polgármester-választás (az eddig csak a tervezőasztalon létezett „progresszív koalíció” első megmérettetése), sem a június 7-i EP-választás eredményére tévedhetetlenül következtetni. Az EP-mandátumok majdani megoszlása is elsősorban attól függ, hányan járulnak urnához a párttámogatók közül. 

Mivel a részvételi hajlandóság soktényezős adat, áprilistól minimum és maximum mandátumszámot adunk meg előrejelzésünkben. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az MSZP 2004-es kilenc mandátumán 2009-ben – a számukra legszerencsésebb forgatókönyv szerint – legfeljebb a „progresszív koalíció” egésze osztozhat. A kispártok, így a Jobbik számára ugyanakkor a választás tétje nagy: magasabb részvétel esetén könnyen elveszhet a rájuk leadott szavazat.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.