Országgyűlés

Ügynökakták - Apáti István: vizsgálni kell az Alkotmányvédelmi Hivatal felelősségét is

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) felelősségét is indokolt vizsgálni az ügynökakták nyilvánosságra hozatalában Apáti István (Mi Hazánk Mozgalom) országgyűlési képviselő szerint.

2026.11.09 12:13MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Apáti István hétfőre hívta össze a nemzetbiztonsági bizottság ülését, ahol a múlt szerdán közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról hallgatták volna meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levétárának (ÁBTL) vezetőit. A Tisza képviselői azonban nem mentek el az ülésre, így az ülés határozatképtelen volt, de Apáti István bizottsági elnök kezdeményezésére ezután informális beszélgetést folytattak a levéltár vezetőivel.

A beszélgetést követően Apáti István - hangsúlyozottan országgyűlési képviselőként - arról beszélt, Magyar Péter miniszterelnök korábban azt ígérte, megszűnik a következmények nélküliség, "majd megalázó Facebook-posztban üzente meg, hogy nem fogja biztosítani a Tisza a mai ülés határozatképességét". Az ellenzéki képviselő szerint ez egyértelmű és közvetlen bizonyíték arra, hogy van rejtegetnivalója a miniszterelnöknek és munkatársainak ebben a kérdésben. Úgy vélte, egy, az ország vezetésére "méltatlan kormány kapkodása" miatt alakult ki a "botrány".

Szólt arról is, hogy a Cseh Gergő Bendegúz főigazgatótól kapott tájékoztatás alapján "tovább kell kutakodni az Alkotmányvédelmi Hivatal irányába", a levéltár ugyanis "hozott anyagból dolgozott", ami - szavai szerint - nem menti fel a levéltár vezetőit, de bővíti a felelősök körét.

Mint mondta, ki kell vizsgálni, hogy az AH a régi adatállományból dolgozott-e vagy társszervektől kapott anyagot, "ami ilyen tragikus következményre vezetett". Jelezte: felmerül miniszterek, sőt a miniszterelnök felelőssége is.

Megjegyezte: nem tudja osztani a főigazgató álláspontját, hogy 164-nél "megáll a sértettek száma". Véleménye szerint ez többezres lehet. Hozzátette: alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy megvédjék a 164, vagy lehet, hogy még több ember érdekét, és tisztázzák, az ügynökakták nyilvánosságra hozatala kapcsán milyen veszélyek és kockázatok merülhetnek fel. Jelezte, a vizsgálatot folytatni kell.

Felvetette: nem érkezett egyértelmű válasz arra, hogy miért maradt ki a listából Medgyessy Péter és Horn Gyula volt miniszterelnök, illetve mások sem találhatók, akikről a kutatók már korábban feltárták érintettségüket.

Apáti István szerint a Tisza kormányzása "permanens bocsánatkérésekből áll", de nem lehet mindent elrendezni bocsánatkéréssel, most ugyanis többségében idős emberekbe vagy közeli hozzátartozóikba "rongyoltak bele". Kifejezte meggyőződését, hogy volt politikai nyomásgyakorlás az ügyben, de jelezte, nem állítja, hogy az a miniszterelnöktől érkezett volna.

Az ellenzéki politikus szerint Magyar Péter szándékosan "hergel", "új balhét generál", összeugraszt társadalmi csoportokat, hogy elterelje a figyelmet az ország egyre súlyosabb problémáiról.

Arra a kérdésre, szükséges-e a levéltár főigazgatójának távozása, úgy felelt, "inkább szükséges, mint nem". Szerinte a főigazgatónak "szilajabban" kellett volna ellenállnia.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.