Tűzhányó

Kitört az Anak Krakatau, Európa is megérezheti?

Az indonéziai vulkán hatalmas hamufelhőt lövellt a magasba, de a látványos kitörés önmagában még nem jelent globális klímakatasztrófát.

2026.09.09 14:30ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Erős kitörést produkált az elmúlt napokban az indonéziai Anak Krakatau, a legendás Krakatau „gyermeke”. A vulkán szeptember elején több mint 24 órán át folyamatosan aktív volt, a hamu pedig egyes térségek felett csaknem 15 kilométeres magasságig jutott.

A kitörés már most komoly fennakadásokat okozott Indonéziában. Több repülőteret ideiglenesen bezártak, járatok ezreit érintette a vulkáni hamu, az ország egyes részein pedig az iskolák működését és a halászatot is korlátozták. Az Anak Krakatau továbbra is a második legmagasabb, III-as riasztási szinten van.

A Krakatau neve azért különösen figyelemre méltó, mert ugyanebben a térségben történt az 1883-as, történelmi jelentőségű kitörés, amely pusztító cunamit és globálisan érzékelhető légköri hatásokat okozott.

A mostani eseménynél azonban nem elsősorban a hamufelhő magassága dönti el, lehet-e hosszabb távú hatása az időjárásra és az éghajlatra.

A kulcskérdés a kén-dioxid mennyisége.

Egy nagy vulkánkitörés során jelentős mennyiségű kén-dioxid kerülhet a légkörbe. Ebből kénsav és apró szulfátrészecskék képződhetnek. Ha ezek a troposzférában maradnak, viszonylag gyorsan kimosódhatnak a légkörből, és a vulkán környezetében savas ülepedéshez is hozzájárulhatnak.

Egészen más a helyzet akkor, ha nagy mennyiségű kén-dioxid jut fel a sztratoszférába. Az ott kialakuló szulfátaeroszolok hosszabb ideig a légkörben maradhatnak, visszaverhetik a napsugárzás egy részét, és átmeneti lehűlést idézhetnek elő.

Erre a történelem egyik legismertebb példája az indonéziai Tambora 1815-ös kitörése. A légkörbe került aeroszolok olyan mértékben befolyásolták a következő év időjárását, hogy 1816 „a nyár nélküli évként” vált ismertté. Európában és Észak-Amerikában rendkívüli hidegeket, nyári fagyokat, heves esőzéseket és súlyos terméskiesést is feljegyeztek.

A mostani Anak Krakatau-kitörés azonban egyelőre nem hasonlítható ehhez.

Bár a hamufelhő magassága látványos és meteorológiai szempontból is jelentős, jelenleg nincs arra utaló adat, hogy olyan mennyiségű kén-dioxid jutott volna a sztratoszférába, amely globális vagy európai léptékű lehűlést idézne elő.

Magyarországon emiatt jelenleg nem kell Anak Krakatau eredetű savas esőtől tartani, és arra sincs tudományos alap, hogy a mostani kitörés miatt 2027-ben egy újabb „nyár nélküli évre” számítsunk.

A vulkánt ugyanakkor továbbra is szorosan figyelik. Az indonéz geológiai szolgálat szerint a hosszú, folyamatos kitörési szakasz ugyan véget ért, de a vulkáni aktivitás nem szűnt meg, kisebb kitörések továbbra is előfordulnak.

A következő időszakban ezért nemcsak azt érdemes figyelni, milyen magasra emelkedik a hamufelhő, hanem azt is, mennyi kén-dioxid kerül a légkörbe, és eléri-e a sztratoszférát.

Egy vulkán globális hatását ugyanis sokszor nem az határozza meg, amit szabad szemmel látunk, hanem az, ami

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.