Világvége

Kiszámolta az AI, mikor válhat lakhatatlanná a Föld az emberiség számára

Brit kutatók szerint a jövő szuperkontinense, a szélsőséges hőség és a növekvő páratartalom egyszerre sodorhatja végveszélybe az emlősök túlélését.

2026.05.20 08:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Döbbenetes jövőképet vázolt fel egy brit kutatócsoport, amely szuperszámítógépes szimulációval próbálta meg modellezni, milyen körülmények között válhat hosszú távon lakhatatlanná a Föld az emberiség számára.

A kutatói hatalmas mennyiségű földtani és légköri adatot elemeztek annak érdekében, hogy megértsék bolygónk több százmillió év múlva várható állapotát. Az eredmények szerint a kontinensek lassú mozgása végül egyetlen óriási szuperkontinenssé olvaszthatja össze a szárazföldeket, amelyet a tudósok tiszteletteljesen Pangea Ultima névvel illetnek, utalva az ősi kontinensre, amely évmilliókkal ezelőtt először darabokra hullott.

A kutatás szerint a kontinensek újraegyesülése rendkívül szélsőséges környezetet alakíthat ki. A modellek alapján a bolygó jelentős részén rendszeressé válhatnak a 40–50 Celsius-fok feletti hőmérsékletek, miközben a magas páratartalom tovább rontaná az élőlények túlélési esélyeit.

A kutatócsoport egyik tagja, szerint a helyzetet egyszerre több tényező súlyosbíthatja. A szuperkontinens kialakulása miatt a szárazföld belső területei extrém módon felhevülhetnek, közben a Nap is egyre erősebben sugároz majd, és a légköri szén-dioxid-szint is növekedhet.

A tudósok szerint a probléma nem csupán a hőség lenne, hanem az is, hogy az extrém páratartalom jelentősen csökkentené az emberi test hőleadási képességét. Ez különösen veszélyes lehet az emlősök számára, mivel a szervezet így nem tudna megfelelően lehűlni.

A szimulációk alapján a jövőbeli szuperkontinens szárazföldjének csupán kis része maradhatna egyáltalán lakható, de még ott is rendkívül szélsőséges körülmények uralkodnának. A kutatók vulkáni aktivitással, gyakori földtani instabilitással és szélsőséges időjárással számolnak.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy mindez rendkívül távoli jövőben következhet be: a Pangea Ultima kialakulását nagyjából 250 millió év múlvára becsülik. A kutatás célja elsősorban annak megértése volt, hogyan alakíthatják bolygónk hosszú távú földtani és éghajlati folyamatai az élet lehetőségeit.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.