Háború

Orbán Viktor - Magyarország nem köti sorsát Ukrajnához

A magyar miniszterelnök ismételten jelezte, hogy Budapest ellenzi Ukrajna uniós és NATO-integrációját, és nem hajlandó a háború sújtotta ország jövőjét Magyarországéhoz kapcsolni. A kijelentés élesen rávilágít az Európai Unión belüli megosztottságra az ukrajnai konfliktus kezelését illetően.

2025.10.03 16:08ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Orbán Viktor pénteken, az Európai Unió vezetőinek koppenhágai informális találkozója után beszélt újságíróknak. Mint fogalmazott: Magyarország nem látja értelmét annak, hogy saját sorsát Ukrajnáéhoz kösse. „Miért kellene a magyarok jövőjét összekapcsolni az ukránokéval, akik elveszítették területük ötödét, és háborúban állnak? Azt sem tudjuk pontosan, hol húzódnak a keleti határaik” – mondta a miniszterelnök, aki kijelentésével egyértelművé tette, hogy Budapest nem támogatja sem Ukrajna EU-, sem NATO-tagságát.

A miniszterelnök pénteki, szokásos Kossuth Rádió-interjújában is megismételte álláspontját. „Sajnáljuk őket, együttérzünk velük, hősiesen harcolnak. Támogassuk őket, de közös sorsot nem akarunk” – hangsúlyozta. Orbán retorikája illeszkedik korábbi kritikáihoz, amelyek szerint Brüsszel Ukrajna támogatásával aránytalan gazdasági terhet ró az uniós tagállamokra, miközben kényszeríteni próbálja azokat katonai segítségnyújtásra és további szankciókra Oroszországgal szemben.

Budapest és Kijev viszonya az elmúlt hónapokban tovább romlott, részben az orosz energiaszállítások ügyében. Ukrajna követeli, hogy az EU teljesen szüntesse be az orosz energiaimportot, ám Magyarország ezt nem támogatja, mivel az orosz olaj és gáz továbbra is kulcsfontosságú az ország energiaellátásában. A feszültséget fokozta, hogy az ukrán erők támadásokat hajtottak végre olyan orosz energetikai létesítmények ellen, amelyek közvetve Magyarország ellátását is biztosítják.

Közben az Európai Unión belül egyre erősebb az a törekvés, hogy megszüntessék a kül- és biztonságpolitikai döntésekben jelenleg érvényes egyhangúsági szabályt. Ha ez megvalósulna, Magyarország elveszítené vétójogát, amellyel eddig lassítani vagy blokkolni tudta az Ukrajnát érintő közös döntéseket. Orbán e változtatás ellen is határozottan fellép, mondván, hogy az az uniós kisebb tagállamok szuverenitásának további csorbítását jelentené.

A magyar álláspont így nem csupán Ukrajna jövőjét érinti, hanem szélesebb uniós vitákba is beágyazódik. Miközben Brüsszel az egységesebb külpolitikai fellépés irányába mozdulna el, Budapest továbbra is a nemzeti érdekek elsődlegességét hangsúlyozza. Ez a megközelítés nemcsak Ukrajna uniós jövőjét árnyékolja be, hanem hosszú távon az EU egységét is próbára teheti a háború elhúzódásával párhuzamosan.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.