EU

Brüsszel megkerülné Budapest vétóját az orosz szankciók ügyében

Az Európai Bizottság új javaslata szerint a jövőben nem egyhangú döntéssel, hanem minősített többséggel hosszabbítanák meg az Oroszország elleni szankciókat, ezzel gyengítve Magyarország vétójogát. A kezdeményezés az ukrajnai háború 19. szankciós csomagjának előkészítése során került napirendre, és komoly feszültségeket ígér az unió belső viszonyaiban.

2025.09.26 18:22ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Uniós diplomaták pénteken tárgyalták a javaslatot, amely alapvetően változtatna az eddigi gyakorlaton. Az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket jelenleg hathavonta újítják meg, mindig teljes konszenzussal. Magyarország azonban ismételten kihasználta vétójogát, hogy ellensúlyozza Brüsszel Kijevnek nyújtott feltétlen támogatását, és rendre béketárgyalások mellett érvelt a katonai segélyek helyett.

Az új elképzelés szerint a továbbiakban elegendő lenne a tagállamok minősített többségének egyetértése, ami jelentősen csökkentené Budapest lehetőségét arra, hogy politikai engedményeket csikarjon ki a szankciók meghosszabbításáért cserébe. A Bizottság ugyanakkor azzal indokolja a változtatást, hogy a szankciós politika hatékonyságát és kiszámíthatóságát kívánja erősíteni.

A viták nem csupán az eljárási szabályokra korlátozódnak. A brüsszeli testület a befagyasztott orosz központi banki eszközökre alapozva egy nagyszabású hitelprogramot is előkészít, amely akár 140 milliárd eurót biztosíthatna Ukrajna számára. A forrásokat védelmi kiadásokra és költségvetési támogatásra fordítanák, szakaszos folyósítással. A konstrukciót Németország kancellárja, Friedrich Merz is támogatta, de világossá tette, hogy a pénzeket kizárólag katonai célokra kell felhasználni, és a törlesztést Moszkvától várná el, amikor eljön az ideje a háborús károk megtérítésének.

Az elképzeléshez hasonló koncepciót már korábban is bemutattak, amikor a Bizottság „kárpótlási hitelről” beszélt, amelyet uniós kötvényekkel fedeznének, és amelynek visszafizetése kizárólag akkor történne meg, ha Ukrajna nemzetközi kompenzációt kapna Oroszországtól. A legfrissebb változat azonban jóval nagyobb összeggel számol, és immár hivatalosan is összekapcsolódik az új szankciós hullámmal.

A 19. intézkedéscsomag célkeresztjében ezúttal az orosz bankrendszer, a cseppfolyósított földgáz, a MIR fizetési rendszer, valamint az úgynevezett „árnyékflotta” áll. Ez utóbbi azokra a hajózási útvonalakra és eszközökre utal, amelyek Moszkva olajexportját segítik megkerülni a korlátozásokat. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint a lépések célja, hogy szűkítsék Oroszország pénzügyi és logisztikai mozgásterét a háború folytatásában.

Moszkva mindeközben élesen bírálja a brüsszeli terveket. Az orosz kormányzat többször hangsúlyozta, hogy a szankciók jogellenesek, a befagyasztott vagyon felhasználása pedig „súlyos csapást” mérne a globális pénzügyi rendszer stabilitására. Az orosz külügyminisztérium jelezte, hogy amennyiben az unió a források átcsoportosításával kísérletezik, válaszlépésekre számíthat.

Az unió így újabb döntés előtt áll, amely egyszerre szól az ukrajnai háború finanszírozásáról és az EU belső politikai erőviszonyairól. Ha Brüsszel valóban áttér a minősített többségi szavazásra, az nemcsak Magyarország mozgásterét szűkítené, hanem precedenst teremtene az uniós külpolitikai döntéshozatal jövőjére nézve is.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.