A bíróságok felvették a ritmust

Az igazságszolgáltatás erőn felül teljesített

A központi bírósági igazgatás mindent megtett azért, hogy lendületbe hozza az igazságszolgáltatást, új munkamódszereket honosítson meg.

2012.09.19 08:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A bírósági szervezetek pedig felvették a ritmust, nőtt a befejezett ügyek száma, és csökkent a hátralék az első félévben - mondta Handó Tünde szerdán az MTI-nek. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kijelentette: a nyugdíjazásokkal kapcsolatban a bírák számára méltányos megoldást javasol a jogalkotásnak, kollégáitól viszont azt várja, hogy hivatásukhoz méltó módon emelkedjenek felül személyes sérelmeiken. 

Handó Tünde közölte: törvényi kötelezettségének megfelelően elkészítette az első félévi munkájáról szóló beszámolót, amelyet az Országos Bírói Tanács hétfői ülésén mutatott be, és rövidesen megküldi az Országgyűlés illetékes bizottságának, a hivatal honlapján pedig mindenki számára olvasható. Ez a beszámoló nem csupán az aktuális helyzet felmérésével és a bírósági szervezet előtt álló sürgős tennivalókkal foglalkozik, de tartalmazza a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és azok megvalósíthatósági feltételeit is. 

Ez a stratégiai program azért fontos, hogy a napi döntések ne rögtönzések eredményeként szülessenek, hanem a hosszú távú célokkal összhangban - mondta a központi bírósági igazgatás vezetője. Ilyen stratégiai feladat például a bíróságokhoz való hozzáférés javítása, az informatikai fejlesztés, ahol jelentős előrelépésre van lehetőség. Az eljárások bizonyos szakaszaiban megvalósítható az elektronikus kapcsolattartás, az ügyfelek és a bíró ügyintézése, mint ahogy a "távoli asztal", a virtuális munkaállomás is több nyugat-európai ország bíróságain működő megoldás, amelynek segítségével nem csak az adott bírósági épületben tartózkodva végezheti munkáját a bíró. 

Mindezek megvalósításához komoly anyagi forrásokat kell mozgósítani, de ebben jelentős, esetenként sok száz millió forintos segítséget nyújthatnak az uniós pályázatok - hangsúlyozta Handó Tünde. Ugyanakkor a bíróságnak továbbra is közel kell maradnia az állampolgárokhoz, ezért mindez nem annyira a kis bíróságok megszüntetését, mint inkább az optimális, korszerű informatikai megoldások felhasználásával történő munkaszervezést jelenti - tette hozzá.

Egy másik hosszú távú feladat a bírósági munkaterhek arányos elosztása, amelyhez szükséges, hogy valós információk legyenek az ország különböző bíróságainak ügyforgalmi adatairól, és az ehhez tartozó munkaerő-szükségletről. Ez a felmérés a végéhez közeledik, és eközben már megkezdődött a bírói munkaerő átcsoportosítása. Részben az egyes bíróságokon belül oly módon, hogy jogszabályváltozások folytán több, eddig a bírókra háruló feladat - ilyenek például a szabálysértési ügyek - ezután titkárok által is elvégezhető.
 
Az év második felében pedig több milliárd forintos költségvetési többletforrásokból 200 új titkári álláshely létesült, betöltésük pályázatok útján jelenleg folyamatban van. Ezeknek a státusoknak jelentős része azokhoz a bíróságokhoz kerül, ahol az országos átlagot meghaladó munkateher van, mint például a központi régió, a főváros és Pest megye, továbbá Borsod és Győr-Moson-Sopron megye - mondta Handó Tünde. Ezen túlmenően a megüresedő bírói státusok sem mindig maradnak annál a bíróságnál, ahol eddig voltak, hanem átkerülnek oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, ez a súlypontáthelyezés folyamatos - emelte ki. 

Azon túlmenően, hogy a központi régió és 2-3 másik megye azonnali segítségre szorul, a jelenlegi állapotfelmérés azt a célt is szolgálja, hogy a munkaerő-gazdálkodás a jövőben igazodhasson az ügyforgalom változásának bizonyos tendenciáihoz, melyek előre megjósolhatók, például jogszabályváltozásokkal, hatáskörök átrendezésével vagy éppen bizonyos reálfolyamatokkal, gazdasági trendekkel összefüggésben. Így hosszabb távon biztosítható lesz, hogy a bírósághoz fordulóknak csaknem azonos idő alatt szolgáltassanak igazságot az ország minden részén.
 
Ma sajnos még az a helyzet, hogy míg a fővárosban 6-8 hónap, bizonyos ügyfajtáknál akár egy év is eltelhet az ügy beérkezésétől az első tárgyalásig, addig az ország egyes bíróságain ez csak 2-3 hónap. Ennek a súlyos egyensúlytalanságnak a csökkentése még évekig kiemelt feladat lesz - hangsúlyozta Handó Tünde.

Elmondta: a nyugdíjazott bírák távozását a szervezet képes volt kezelni. Az igazságügy-miniszter által a napokban benyújtott törvényjavaslathoz, mely az év elején 70-ről 62 évre csökkentett nyugdíjkorhatárt 65 évre emeli, a bírói kar véleményének kikérése után tesz észrevételeket az elnök. Handó Tünde azt kéri a szaktárcától, hogy nyújtson be a parlamenthez módosító javaslatot, mely szerint akik a nyugdíjazottak közül pereltek, és a 65 évet még nem töltötték ki, január 1-jétől újra kinevezhetők legyenek, akik viszont nem kívánnak visszatérni, azok átalány-kártérítésben részesülhessenek. 

Ezzel összefüggésben a hivatalhoz beérkezett bírói vélemények a 65 éves nyugdíjkorhatárt elfogadhatónak tartják. Azzal kapcsolatban, hogy a parlament előtt lévő módosító javaslat szerint a nyugdíjban részesülő bírák nem kaphatják meg egyúttal bírói illetményüket is, a bírák jobbára úgy foglaltak állást, hogy méltányos lenne, amennyiben a közszféra egészére kiterjedne, de amíg csak a bírákra vonatkozik, addig diszkriminatív. Az elnök ebben a kérdésben azt javasolja, hogy szolgálati pótlék illesse meg ezeket a bírákat. Handó Tünde ugyanakkor megjegyezte azt is: egy bíró soha nem hagyhatja, hogy egyéni sérelmei befolyásolják. 

E tekintetben pedig a bírói kar többnyire jól vizsgázott, az utóbbi nem könnyű időszakban is megőrizte méltóságát, és csak elvétve voltak hallhatók olyan hangok, amelyek megingathatták volna az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.