A félelem és a bizalmatlanság az úr

A béke csak látszat Gyöngyöspatán

A kisebbségi ombudsman megállapította: Gyöngyöspatán csak látszólag rendeződtek a helyi viszonyok; a félelmek, a kölcsönös bizalmatlanság, a gyanakvás és az elkülönülés nem múlt el, a mindennapok részévé vált.

2011.12.09 14:50MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa az utólagos helyszíni és elemző vizsgálatának összegzésében azt írta: a gyöngyöspatai etnikai háború kirobbanását az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni, de mint fogalmazott, "tartok attól, hogy a településen továbbra is parázsló indulatok bármikor kiéleződhetnek és előre ki nem számítható, erőszakos cselekményekhez vezethetnek".
   
Az országgyűlési biztos szerint a rendezetlen helyi viszonyokat jelzi az is, hogy az elmúlt hónapokban több roma család is elköltözött a településről, és ismeretei szerint az országot is elhagyták. Álláspontja szerint mindez arra utal, hogy az előző jelentésében kezdeményezett konfliktuskezelés nem vezetett eredményre, a cigányellenességre építkező politikai erők és személyek jutottak hatalomra azokon a településeken, ahol etnikai konfliktusok bontakoztak ki.
   
Kállai Ernő a problémák kezelésére ezért újabb ajánlásokat és javaslatokat fogalmazott meg, hogy az állam és a helyi önkormányzat szervei biztosítsanak jogállami megoldásokat a Gyöngyöspatán tapasztalható közfoglalkoztatási, rendőrségi, önkormányzati hatósági, oktatási és egyéb problémák kezelésére.
   
Az országgyűlési biztos még március közepén jelentette be, hogy vizsgálatot folytat annak megállapítása, hogy "az állami szervek, hatóságok megfelelően jártak-e el a gyöngyöspatai események kapcsán, és mindent megtettek-e a helyi roma lakosság békés életkörülményeinek biztosítása és emberi méltóságuk védelme érdekében".
   
A vizsgálatra az után kezdődött, hogy a bíróság által azóta már nem jogerősen feloszlatott Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március elejétől csaknem három héten át járőröztek a 2800 lakosú Heves megyei településen az állításuk szerint megszaporodott bűncselekmények miatt, majd a Jobbik március 6-án, Vona Gábor pártelnök megfogalmazása szerint "magyarpárti tüntetést" tartott a községben.
   
Április 22-én a húsvét előtti hétvégére csaknem 300 helybéli asszonyt és gyermeket utaztattak el a településről, ugyanis a Véderő nevű félkatonai szervezet kiképzőbázist akart nyitni a falu cigánysorával szemben lévő hegyoldalon.
   
Kállai Ernő még az első, a tavasszal végzett vizsgálatának eredményeként több jogalkotási és jogalkalmazási hiányosságot, bizonytalanságot tárt fel, orvoslásukért ajánlásokkal és javaslatokkal fordult az érintett szervekhez, így a Belügyminisztériumhoz, a rendőrséghez és a legfőbb ügyészhez is, és ennek figyelembe vételével készült el az "egyenruhás bűnözésről" szóló törvénymódosítás, valamint a polgárőrségre vonatkozó törvény, amely januárban lép hatályba.

Juhász Oszkár (Jobbik) gyöngyöspatai polgármester november végén jelezte a rendőrségnek, hogy ismeretlenek kétszer rálőttek, de nem sérült meg, másnap pedig tömegverekedés tört ki a helyi romák és nem romák között. A Magyar Gárda azon a hétvégén "zárt körű rendezvényt" kívánt tartanai a településen, és erre reagálva több, ellendemonstrációról szóló kezdeményezést is jeleztek, ezért a jegyző megtiltotta a rendezvények megtartását.  
   
A gyöngyöspatai eseményeket feltárására az Országgyűlés eseti bizottságot állított fel júniusban, megbízatása jövő március végéig szól.
   
A rendészeti bizottság elnöke, Kocsis Máté (Fidesz) által vezetett eseti bizottságnak 2012. március 30-ig kelljen benyújtania jelentését az Országgyűlésnek.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.